Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett a bűnösség megállapításáért, és Kiss Róbertre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, két társa esetében pedig pénzbüntetést javasolt. A védelem Kiss Róbert felmentését kérte.

A bíró az indoklásában úgy fogalmazott: "jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés", a bíróságnak pedig "nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia" és "nem a bűnüldözés eszközeivel kell elkergetnie a politikai nézeteket". Szerinte nem a bíróság dolga megmondani, hogy ki "cigányozhat", ezt a politikának kell megszűrnie.

A bíró indoklása során emlékeztetett: a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat 2009 júliusában jogerősen feloszlatta a Fővárosi Ítélőtábla, határozatát a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta 2009 decemberében.

Kifejtette: a 2009. július 4-én a Belvárosban, az Erzsébet téren tartott be nem jelentett, majd feloszlatott rendezvény eredetileg nem a gárda érdekében szerveződött, de több résztvevő a gárda formaruhájának részét képező öltözetet viselt. Amikor Kiss Róbert azt kérdezte, hogy szégyellik-e az egyenruhát, a fekete mellényt is felvették.

Kiss Róbert egy héttel később a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen a vád szerint több ezren jelentek meg, akik ugyancsak a gárda formaruhájának részét képező nadrágot és inget viselték, valamint a mellényt is magukkal vitték. Később Kiss Róbert felhívására felvették azt is.

Kiss Róbert a bíróság szerint ekkor már általános engedetlenségre szólított fel a feloszlatást kimondó bírósági ítélettel szemben, felszólítása "demonstratív megnyilvánulása" volt az ítélet elutasításának. Az ügyészség több rendezvényhez kapcsolódóan hatósági rendelkezés elleni folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat, de a bíróság csak a Szabadság téri demonstrációval összefüggésben találta bűnösnek.

A bíróság szerint a bizonyítás azt eredményezte, hogy a Magyar Gárda mozgalom változatlanul, ugyanolyan személyi összetétellel folytatódott a Magyar Gárda egyesület feloszlatása után, ugyanakkor az Új Magyar Gárda mozgalom tevékenysége a vád keretei között vizsgálva nem volt azonos a korábbiéval és olyan jogsértést nem valósított meg, mint a feloszlatott szervezet.

A bíró szerint újraszerveződött az a "militáns parancsuralmi rendszer", amely a feloszlatást megelőzően fennállt. Ezt követően azonban az avatási ünnepségeket olyan helyszíneken szervezték, amelyek kiválasztásával még a gyanút is kerülték, hogy megfélemlítést keltenek.

Avatási ünnepséget tartottak többi között 2009 augusztusában Szentendre határában és Kerepestarcsán is.

Egy hónappal később Kiskunlacházán is avatási ünnepséget tartottak. Kiss Róbert a felsorakozott gárdisták és más jelenlévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó gárda-jelenlétet biztosít és hangoztatta, hogy "amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda". A bíró hangsúlyozta: Kiss Róbert Kiskunlacházán elmondott beszédének középpontjában nem a kirekesztés állt, hanem a "rendcsinálás" igénye fogalmazódott meg. A településen megtartott demonstráción sem történt olyan jogsértés, mint a korábbi Magyar Gárda esetében.

A másod- és harmadrendű vádlottak kapcsolatban elmondta: szakaszparancsnokként nem lehet azt állítani, hogy ők a szervezet vezető tisztségviselői volnának. Őket azzal vádolta az ügyészség, hogy 2009. november 22-én Budapesten a gárdisták alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak, és a szakaszparancsnokok az alárendeltségükbe tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították. A bíróság álláspontja szerint ennek az eseménynek "végképp nem volt rasszista felhangja".

A tárgyalást kiemelt figyelem kísérte, a hallgatóság soraiban többen Magyar Nemzeti Gárda feliratú pólóban, terepszínű nadrágban, illetve kezeslábasban jelentek meg. A bíró indoklása során arról is beszélt, hogy nem a ruha dönti el egy demokráciában, hogy "ki a szalonképes".