7700 magyar nem hazai listára szavaz
Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az EP-választásokon választójoggal rendelkezik, és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Vagyis azok a magyar állampolgárok, akik az Európai Unió más tagállamaiban élnek, szavazhatnak a külföldi lakóhelyük szerinti jelöltekre.
Ehhez arra volt szükség, hogy a külföldi lakóhelyük szerinti állam jogszabályai szerint kérjék, vegyék fel őket az adott uniós tagállam névjegyzékébe. A nemzeti választási törvények azonban külön szabályokat írhattak elő a névjegyzékbe vételhez.
Az NVI-nél 7703-an jelezték, hogy más uniós tagállam EP-listájára kívánnak szavazni. A legtöbben - 3167-en - a németországi EP-listára kívántak voksolni, 1237-en pedig az osztrákra. Mintegy ezren (962-en) a spanyol, 457-en az olasz, 463-an a holland, 405-en a svéd EP-listákra akartak szavazni.
A franciaországi listák közül kívánt választani 271 ott élő magyar, a máltai listák közül 185-en, Belgium listái közül 171-en, a dán pártok közül 149-en. A finnországi EP-listák közül akart választani 70, a luxemburgiak közül 49, a görögországiak közül 34, a lengyelek közül 21, a ciprusiak közül 16, az írországiak közül 15 magyar választópolgár.
A cseh, az észt és a portugáliai listák közül kívánt választani 7-7, a szlovéniaiak közül 6, a litvániaiak közül 2 magyar választó. Egy-egy magyar választópolgár jelezte, hogy a lettországi, illetve a szlovákiai EP-listára voksolna a magyar helyett.
Az NVI a többi országtól nem kapott feldolgozható adatokat, így nem tudható, mennyien voksoltak volna a nagy-britanniai, a horvát, a bolgár vagy a romániai EP-listákra.