47 ezer forinttal kezdett a parlament
Az európai fiskális paktum magyarországi aláírása lesz a hétfői plenáris ülés legfontosabb eseménye, de megkezdődik a vita a fegyvertartás szabályainak könnyítéséről, az LMP „láncos tüntetőinek” juttatandó közkegyelemről és az új hungarikumtörvényről is az esti órákban.
A fiskális paktumról Orbán Viktor múlt hétfőn már beszélt napirend előtt, akkor az egyezség aláírásának támogatását kérte a Parlamenttől. Az MSZP jelezte, hogy egyetért a paktum aláírásával, az LMP és a Jobbik azonban egyelőre ellenezte azt. Egy darabig napirenden volt Lázár János fideszes frakcióvezető javaslata a dohány-kiskereskedelem ügyében, amely szerint a dohány-kiskereskedelem joga kizárólagosan az államé lenne, a dohánytermékeket pedig csak meghatározott számú, koncessziós szerződés alapján működő trafik árulhatná, az utolsó pillanatban azonban elhalasztották a zárószavazást – már másodszor.
Ami az interpellációkat illeti, az első kérdező a szocialista Tóth Csaba lesz. Az ellenzéki politikus a NEFMI-minisztertől vár válasz arra: mi lett a nyugdíjasok kedvezményeivel. Az MSZP-s képviselőt a jobbikos Varga Géza követi, aki a miniszterelnöknél érdeklődik majd a nyékládházai gazdák ügyében. Ezúttal Kocsis Máté kapta a feladatot, hogy öninterpellációt intézzen a kormányhoz, a rendészeti bizottság fideszes elnöke Hende Csaba honvédelmi minisztertől vár majd választ arra: milyen előnye származik az országnak és a hadseregnek a Gripenek bérleti szerződésének módosításából. Az LMP-sek a nemzetgazdasági minisztert interpellálják majd munkahelyteremtés-ügyben, a szocialista Tukacs István pedig a nemzeti erőforrásért felelős tárcavezetőt a transzplantáltak korlátozott lehetőségei miatt. Rozgonyi Ernő a Jobbik soraiból az új nemzeti fejlesztési miniszterasszonyt kérdezi majd arról: tisztában van-e a politikai és erkölcsi felelősségével. A hétfői utolsó interpelláló szintén jobbikos, Z. Kárpát Dániel a Matolcsy-tárcát ostorozza majd, amiért a kormány „B-listázza a gyermekeket nevelőket”.
47 ezer
„Miért gondolja a kormány, hogy 47 ezer forintból is meg lehet élni?” – tette fel a kérdést napirend előtt első felszólalóként Volner János. A Jobbik politikusa arról beszélt, hogy a magyar társadalomban jelentős a felháborodás a fideszesek ezzel kapcsolatos kijelentése miatt.
Volner rámutatott, hogy Zsiga Marcell – aki szerint meg lehet élni ennyi pénzből egy hónapban – naponta többet keres ennél az összegnél. Volner azt tanácsolta a fideszeseknek, hogy menjenek el az emberek közé, ismerjék meg gondjaikat és problémáikat. A jobbikos politikus hangsúlyozta: Zsiga Marcell kijelentése előtt 28 ember fagyott halálra saját otthonában, mert nem volt pénze tüzelőanyagra.
„Magyarországon nem az a legnagyobb kihívás, hogy hova menjenek az emberek nyaralni, és milyen plazmatévét vegyenek, hanem hogy ki legyen fizetve minden számlájuk, és ne legyen hideg a lakásban. Ilyen helyzetben azzal ingerelni a társadalmat, hogy 47 ezerből is meg lehet élni, felelőtlenség” – tette hozzá.
Volner arra is rámutatott, hogy az egykulcsos adónak köszönhetően a minimálbér is csökkent az elmúlt időszakban. A radikális képviselő szerint a Fidesz kettészakítja a középosztályt, míg a felső réteget támogatják, addig az átlagos és alsóbb középosztályt „lenyomják a víz alá”. Volner szerint ez az út az ország elszegényedését, több százezer ember földönfutóvá válását jelenti.
Czomba Sándor államtitkár reagált a kormány részéről. A fideszes politikus szerint a kormánypárti képviselők pontosan ismerik az emberek gondjait. Czomba szerint senki nem állította, hogy 47 ezer forintból meg lehet élni, majd megismételte Matolcsy György korábbi kijelentését, amely szerény, de biztos megélhetést ígért a 47 ezer forintot keresőknek. Az államtitkár az erre bekiabáló szocialistáknak azt mondta: ahogy múlt héten letettek 47 ezer forintot a gazdasági államtitkár asztalára, most jobban tennék, ha mindazt a pénzt letennék az asztalra, amit az elmúlt nyolc évben elloptak. „Tudjuk, hogy fájdalmas, és nem lehet tisztességesen megélni 47 ezer forintból, de akkor 28 ezer forintból még annyira sem lehet” – mondta Czomba, utalva arra, hogy korábban ennyi volt a közfoglalkoztatottak keresete.
Kövér László házelnök ezt követően csendre intette a szocialistákat, mondván nem lenne szabad nekik "kulturálatlanul beóbégatni" az államtitkár beszéde közben. Taps kormánypárti oldalról.
Széthulló vidék
Szabó Rebeka LMP-s képviselő napirend előtt az agrárium és a vidékfejlesztés változatlan helyzetéről értekezett. Az ökopárti politikus szerint a kormány elvesztette az agráriumért folytatott harcot, idő előtt bedobtak minden törülközőt. Szabó Rebeka arról beszélt, hogy folyamatosan szakadnak le a vidéki települések, széthullottak a vidéki közösségek, a Fidesz pedig becsapta a vidéki választókat.
Az LMP-s képviselő szerint a nagybirtokos lobbisták kukába dobatták a kidolgozott vidékfejlesztési stratégiát, elüldözték Ángyán József államtitkárt és szakmai stábját. Szabó Rebeka ezt követően felsorolta a vidékfejlesztési kormányzat hibáit, például azt, hogy az ezer sebből vérző Leader-programon semmit nem változtattak. „A vidék utolsó esélye van vagy volt az Önök kezében” – tette hozzá az ökopárti képviselő, hangsúlyozva: nem lehet a „Nyerges Zsoltok, Csányi Sándorok” kegyét és a kisgazdálkodók érdekeit egyszerre keresni. Szabó Rebeka szerint, ha a kormánypártiak továbbra is „nyulakként” viselkednek, a jövőben nem háríthatják másra a felelősséget.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter reagált a felszólalásra, hangsúlyozva: egy budapesti párt részéről mindig nehéz a vidék valós problémáinak felismerése. A szaktárca vezetője szerint a vidék problémáit csak ott lakva lehet teljesen megismerni. Fazekas szerint a „nemzeti ügyek kormánya” idejekorán egyértelművé tette, hogy egy felemelkedő vidék pártján áll. A miniszter ezt követően a kabinet „sikereit” sorolta, így például a földtörvény módosítását, a tanyaprogramot vagy a külföldiek tulajdonszerzésének megakadályozását. Fazekas egyúttal szerette volna megnyugtatni is az LMP-seket, mondván: a tárca rendelkezik a megfelelő szakmai állománnyal a sikeres munkavégzéshez.
Mennyit ér egy cukorbeteg?
„Aki cukorbeteg, az annyit is ér?” – ezzel a címmel tartott napirend előtti szónoklatot Nemény András. A szocialista politikus arról beszélt, hogy az Orbán-kormány mindig a hátrányos helyzetű embereket veszi célkeresztbe. Nemény szerint azzal a kormány az utolsó határt is átlépte, hogy a NEFMI a jövőben csak akkor biztosítja az olcsó inzulint a nyolcszázezer cukorbeteg számára, ha több megfelelő és alacsony adatot tudnak produkálni, mint korábban. Ezt pedig rendszeres és erősen szabályozott étkezés és életmód mellett lehet teljesíteni. Nemény elmondta: ő maga is cukorbeteg, és sokszor az asztal alá bújva kellett megennie néhány falatot, ami Kövér László házelnök szabályai szerint nem lenne szabad. A politikus rámutatott: az előírt többszöri mérés ráadásul több költséget is jelent. „Az első dolog, amit egy cukorbetegnek megtanítanak, hogy ne legyen betegségtudata. (…) Azt végképp nem akarjuk, hogy így tekintsenek rájuk. A kormány most épp ezt teszi” – tette hozzá az MSZP-s politikus.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár reagált a felszólalásra. A politikus először visszautasította, hogy az Orbán-kormány mindig ártana a hátrányos helyzetűeknek. Szócska szerint Nemény egy fontos és kiemelt betegcsoportot riogat feleslegesen, mert a kabinet nagyon sokat tett a cukorbetegekért. Az államtitkár szerint megtörtént a megfelelő szakmai előkészítés és egyeztetés (Nemény ezt fejrázással cáfolta), a hivatkozott és kritizált rendelet pedig a cukorbetegek érdekeit szolgálja.
KDNP-sek egymás közt
Stágel Bence kereszténydemokrata képviselő volt a következő napirend előtti felszólaló, „ellenzéki nem a végtörlesztésre” címmel. A KDNP-s politikus szerint a devizahitelekért és azok mértékéért a szocialista kormányok a felelősek. Stágel szerint ugyanakkor az Orbán-kormány felismerte, hogy az eladósodottságon változtatni kell, a kabinet pedig szerinte meg is adta a megfelelő segítséget a kétségbeesett családoknak. A KDNP-s politikus ezt követően felsorolta a kormányzat intézkedéseit, így például a végtörlesztést, vagy a rögzített árfolyamon való törlesztést. Stágel sajnálatát fejezte ki, amiért az ellenzéki politikusok nem támogatták a végtörlesztés megszavazását, ehhez képest a sajtóban már többször is megjelent: olyanok is igénybe vették a lehetőséget, akik egyébként nem szavazták meg azt. Ez Stágel szerint felháborító és hiteltelenné teszi a „konstruktív ellenzéki” szerepet. „Nemcsak kormányozni felelősség, de az ellenzéki magatartás is felelősséget követel meg” - tette hozzá a KDNP képviselője.
Rétvári Bence közigazgatási államtitkár szerint a KDNP-s politikus nagyon fontos etikai kérdésre világított rá: „vannak olyan ellenzéki politikusok, akik mást mondanak, amikor a mi szemünkbe néznek és mást, amikor a feleségük szemébe”. Rétvári ezt követően több LMP-s és MSZP-s nevet sorolt fel, akik szintén igénybe vették a végtörlesztés lehetőségét. A kormánypárti politikus hozzátette: nem ítéli el azokat, akik éltek a megoldással, mert a „nemzeti együttműködés kormánya az ellenzéki képviselőknek is jót akar”, de arra kéri őket, hogy ne mondjanak mást a Parlamentben és mást otthon a végtörlesztéssel kapcsolatban. „Ennyi bátorság egy képviselőtől elvárható (…) Ez olyan, mintha Bill Gates a Windows mellett érvelne, otthon meg iPhone-t használna. Vagy ha Mark Zuckerberg leiratkozna a Facebookról és feliratkozna a twitterre” - tette hozzá Rétvári Bence.
A végén Lázár
Az utolsó felszólaló napirend előtti Lázár János fideszes frakcióvezető volt, beszédének: „Három ügy, öt párt” címet adta. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a politika iránti közbizalom visszaállítása érdekében radikálisan csökkenteni kell a politikából élők számát. Lázár szerint kevés olyan politikai erő volt korábban, amely nem akart új választójogi törvényt. A fideszes politikus szerint nincs olyan eleme a választójogi törvénynek, amelyet legalább két ellenzéki párt ne támogatott volna. Lázár beszélt a párt- és kampányfinanszírozásról is, amely szerinte becsületbeli ügy és régi tartozása a politikai elitnek. Ezekben az ügyekben javasolt ötpárti egyeztetést ismét, tudva azt, hogy az ellenzéki fiókokban már ott vannak a megoldások. Lázár szerint a Fidesz érdekelt abban, hogy pártfinanszírozás kérdésében mindenki elmondhassa saját szempontjait. Meggyőződésük, hogy ebben a kérdéskörben a pártok álláspontjai közelebb állnak egymáshoz, mintsem azt korábban gondolták volna.
A napirend előtti hozzászólások ezzel véget értek.
