2017 végétől jöhet a dugódíj

Budapest dugódíj Tarlós István

Budapest készül a dugódíj bevezetésére. Ha a Parlament nem oldja fel a tiltást, akkor több pénzt kérnek a közösségi közlekedésre.

Ha a Parlament feloldja a dugódíj bevezetésének tilalmát, akkor 2017 végétől bevezethető lenne a dugódíj Budapesten – jelentette be Tarlós István főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapest Közút Zrt. héten elkészült közös háttértanulmányában két zónás rendszer bevezetését javasolja. A külső zóna Budapest egész területe lenne, így a megyei útdíjhoz hasonlatosan minden közigazgatási határon belül közlekedő gépkocsira matricát kellene váltani. Ennek ára évi 5000 forint lenne.

A másik belső zónahatár Pesten a Margit-híd- Szent István körút-Bajcsy-Zsilinszky út- Károly körút-Múzeum körút és Vámház körút lenne, míg a budai oldalon, jóval szűkebb nyomvonalon az Erzsébet-híd –Lánchíd utca - Alagút utca - Attila utca - Csalogány utca - Bem rakpart és Margit híd között. Az Alagút utca és Lánchíd utca tompaszögű része kimaradna ebből, és díjmentesek volnának a rakparti utak is. A belső zónába lépőknek alkalmanként 700 forintot kellene fizetniük. Tarlós István szerint az intézkedés egyértelmű forgalomcsillapítást eredményezne.

A behajtási díj megfizetése alól csak a törvényi mentességgel rendelkezők, illetve a zónahatárokon belül élők mentesülhetnének. Utóbbiak esetében a családok csak az első gépkocsi után élvezhetnek díjmentességet, a másodikra legfeljebb díjkedvezményt kaphatnak.

A dugódíjból összesen 10 milliárd forintos – működési költségek feletti – tiszta bevételre számítanak. Ebből 4,5 milliárdot hozna a Budapest matrica, 5,5 milliárdot a belvárosi zóna hozna. A behajtási díj bevezetéséhez szükséges beruházások költsége a jelenlegi becslések szerint 750 millió és 1 milliárd forint közöttre tehető. Az előkészítő munkával 2017 végére végezhetnek. Addigra 3500-3600 őrzött P+R parkoló lesz a fővárosban. (Mivel a kapus beléptetőrendszer kiépítése és beüzemelése legalább 1-1,5 évet venne igénybe, ráadásul a felállításuk 3-4 milliárdot emésztene fel, várhatóan köztéri kamerákkal ellenőrzik majd az autósokat. Az előre megváltott napijegyet a korábbi elképzelések szerint a BKK jegyautomatákból lehetne megvásárolni.)

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

A bevezetéshez azonban a Parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie a tiltó törvényt. Ezt a fővárosi önkormányzat Tarlós szerint nem fogja kérni, erről a kormánynak kell döntenie. De ha Budapest nem szedhet dugódíjat, akkor többlettámogatást kér a közösségi közlekedés működtetéséhez.

Az is nagy kérdés a főpolgármester szerint, hogy meddig vár az unió a szankciókkal – ami több tízmilliárd visszafizetését jelentené –, lévén az M4-es metróépítéshez kapcsolódó uniós támogatási szerződésben 2013-ra ígérték a bevezetését. Ez a határidő, sőt a később kikönyörgött türelmi idő is régen lejárt. Tarlós már tavaly ősszel elismerte, hogy az unióval ez ügyben folytatott tárgyalások zátonyra futottak, Brüsszel ragaszkodik a szerződésben vállaltak teljesítéséhez. A városvezető egyébként nem tartotta ördögtől valónak a dugódíjat, mivel méltányos, hogy az agglomerációból naponta ingázók hozzájáruljanak a fővárosi utak, illetve az általuk is használt közösségi közlekedés működtetéséhez.
Tarlós István már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat a kerületekkel közösen javaslatot küldött a témában a kormánynak. Két héten belül vártak választ. Most azt mondta, hogy ezen a héten kapta meg az előkészítő háttértanulmányt.

Metrófelújítás hitelből

Tarlós István elismerte, amit a Népszabadság két hete megírt: felmerült annak lehetősége, hogy az M3-as vonal infrastruktúrájának rekonstrukcióját ne uniós támogatásból valósítsák meg. Az új változat szerint a beruházást a főváros százmilliárdos EIB-hitelkeretének a megemelésével, állami és kormánygaranciával valósítanák meg. Arról nem szólt a főpolgármester, hogy ki fizetné vissza a hitelt. (A vonalon közlekedő metrókocsikat is ebből újítják fel.)

Az IKOP-keretből az M3-as metróra szánt 137,5 milliárdot viszont mindenképpen elkérné Budapest, legfeljebb más beruházásra. Ha ugyanis ezt is elveszik a fővárostól, akkor 340 milliárd helyett csak 200 milliárdot kapna.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.