Napokig tartó hallgatás után hétfőn megszólalt Orbán Viktor az ukrán válság ügyében, de nem mondott semmilyen véleményt az orosz beavatkozásról. „A magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak” – válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre a Fejér megyei Kőszárhegyen. Hozzátette, Magyarország nem része a konfliktusnak. A külhoni magyaroknak azt üzente: „számíthatnak ránk”.

A kormányfő annak ellenére sem mondott véleményt az orosz beavatkozásról, hogy napok óta az ellenzék fegyvere a kormánnyal szemben a hallgatása. Kövér László fideszes házelnök Tapolcán azt mondta, Magyarország osztja az EU álláspontját Ukrajna ügyében, de igyekszik saját speciális nézőpontját érvényesíteni Oroszország és az új ukrán vezetés felé is. Németh Zsolt külügyi államtitkár a rádióban közölte: a magyar kormány egyértelmű, kinyilvánított álláspontja, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Deutsch Tamás brüsszeli EP-képviselő a Twitteren nyilvánított véleményt. Azt írta: „Ruszkik, haza!”

Most már az is biztos, hogy a békemeneten sem lesz szó sem Paksról, sem az orosz barátságról. – Március 29-én, a választások előtti szombaton rendezik a következő békemenetet. Az időpontot már csak egy „vis maior” helyzet miatt módosíthatják – erősítette meg lapunknak tegnap Fricz Tamás, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője. Munkatársunk emlékeztette a politológust, hogy Bencsik András, a békemenet egyik főszervezője, a Demokrata főszerkesztője lapjában januárban azt írta: „A magyar politika egyensúlyozó képessége fontos a számunkra, melynek támogatására alighanem hamarosan újabb Békemenetet kell tartanunk”. Az egyensúlyozó képesség alatt Magyarország mozgási szabadságát értette, amely növekszik az erősödő orosz kapcsolattal. „Putyin nem kifogásolta a magyar belpolitikai viszonyokat, pedig Oroszország még mindig a világ második hatalma” – írta. Mintha a csúfos véget érő Szovjetunió szerepét kezdené átvenni Amerika. Az USA nem nagykövetet, hanem „gőgösen magabiztos helytartót, instruktort, komisszárt” küld Magyarországra. Ehhez képest Oroszország a tolerancia hazája – állította cikkében.

Fricz Tamás arra, hogy a békemenet a Krímben kialakult helyzetben is a szabadsággal, a toleranciával hozza-e összefüggésbe Oroszországot, úgy reagált: március 29-én nem az orosz kapcsolaton lesz a hangsúly, nem lesz szó Paksról. A békemenet alapelveket – szabadság, demokrácia, nemzeti szuverenitás, szeretet – „nem keverjük össze olyan gazdasági stratégiai kérdésekkel, mint a paksi megállapodás”.

A felvetésre, hogy a „nem leszünk gyarmat” üzenet érvényes lesz-e április 6. előtt egy héttel, azt mondta, a mottót akkor választották, amikor az EU „kőkemény támadást” indított a magyar kormányzati intézkedésekkel szemben. – A mottó érvényes, de az aktuális helyzet határozza meg, mi lesz a békemenet jelszava március végén. Formálódik bennünk a magyar–magyar kiegyezés gondolata, mind etnikai-nemzetiségi, határon inneni és határon túli és politikai-ideológiai értelemben. A választások után égető szükség lesz egyfajta megbékélésre a magyar állampolgárok között –mondta végül a CÖF-szóvivő, de részletesen nem fejtette ki, miről is szólna a „magyar–magyar kiegyezés”.