Vége a napközis táboroknak?
Számos iskolában a korábbi gyakorlat szerint abban az időszakban, amikor már befejeződik a tanítás, de a tanároknak még bent kell lenniük az intézményekben (ilyenkor adminisztrálnak, naplókat zárnak le), napközis tábort szerveznek a gyerekeknek. Ez nagyjából két-három hetes időszakot ölelt fel, a pedagógusok – mivel úgyis bent vannak az iskolában – örömmel foglalkoztak a gyerekekkel. Az évek óta kialakult és működő rendszerben a napközis tábor az intézmény épületében hétköznaponként reggel 7-től délután 17 óráig tart.
A szülők általában néhány ezer forintos térítési díjat fizetnek ezért a szolgáltatásért (legfeljebb 10 ezer forintot), s ebből az összegből a tanárok megoldják, hogy tartalmas programot szervezzenek a gyerekeknek, akik többnyire egy-egy témát járnak körül, festenek, kézműves foglalkozásokon vesznek részt, s bőven jut idő sportra, kirándulásra is. A lapunkhoz forduló pedagógusok azt mesélik, hogy egy a napokban tartott igazgatói értekezleten kiderült, náluk idén nem lesz napközis tábor.
Azt az utasítást kapta ugyanis az iskola, hogy bele se fogjanak a szervezési munkákba. Az igazgató a Klikre hivatkozott: az intézményfenntartó a tankerületi vezetőn keresztül azt az utasítást adta, hogy mivel a napközis tábor szervezése önkormányzati feladat, ezért nem szervezhetnek a kollégák a munkaidejükben ilyen táborokat. Ez valóban így van, az önkormányzatok szerveznek táborokat a nyári szünet nagy részében. Csakhogy ez a két-három hét, közvetlenül a tanítási szünet megkezdése után, speciális időszak, ilyenkor még az önkormányzati táborok nem indulnak be, hiszen a pedagógusok még az iskolában vannak.
Pont beleférne nekik a napközis tábor, ráadásul örömmel szerveznék, mint ahogy eddig is. A Klik viszont − amikor megtiltja a napközis tábor szervezését − arra is hivatkozik, hogy a munka, ami a táboroztatással jár, túlmenne a törvényben maximált 32 órán, és erre a célra túlórát nem tud fizetni az érintett kollégáknak. A lapunkat megkereső pedagógusok azt mondták, nekik nem kell túlórapénz, ők szeretnének táboroztatni, mint eddig.
A Klik ezt sem engedi. A pedagógusok beszámolója alapján a tankerületi vezető a munka törvénykönyvére hivatkozik, ami tiltja a munkavállalóknak azt, hogy az illetményükről lemondjanak. Vagyis a tanárok nem ajánlhatják fel az iskolában eltöltendő 32 órán felül az ingyenmunkájukat arra, hogy napközit szervezzenek ebben az érintett két-három hetes időszakban.
A lapunkhoz forduló pedagógusok története alapján feltettük kérdéseinket a Kliknek, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az állami intézményfenntartó „nem tiltja és nem is tilthatja meg a gyermekek nyári felügyeletének, a nyári napközis táborok megszervezését és abban a pedagógusok részvételét, mivel az továbbra is a települési önkormányzatok gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből fakadó feladata maradt”.
Arról szintén az önkormányzat dönt, hogy a nyári szünetben mikortól szervezik meg a napközis táborokat. A nyári napközis táborokban feladatot vállaló pedagógusok saját döntésük alapján vehetnek részt ebben. A Klik mindenhol, ahol erre igény mutatkozik, segít az önkormányzatoknak a gyermekek nyári napközbeni felügyeletének megszervezésében – olvasható a lapunknak küldött válaszban, amelyet megmutattunk az érintett pedagógusoknak.
– Ebből az derül ki, hogy nem tartják ezt fontosnak, illetve önkormányzati feladatként értelmezik, holott az általuk, illetve az Erzsébet-táborokon keresztül szervezett táborokat ugyanúgy az állam tartja fenn. Igaz, hogy a vakáció alatt napközis ügyeletet biztosít az iskola, de az sosem olyan tartalmas, mint egy jól megszervezett, összefogott táborjellegű nyári együttlét. A napközis ügyeleten más-más pedagógus teljesít szolgálatot, és az csak ügyelet. A napközis tábor szervezését nem kellene kötelezővé tenni, viszont meg lehetne engedni! – így kommentálta egyikük, aki nem érti, hogy miért csak a pedagógusok nyári szüneti idejében engedélyezett a tábor szervezése.
Az oktatási szakértő szerint sokszor nem lehet tudni, hogy miért felel az állam és miért az önkormányzat
− A sok bába közt elvész a gyerek. Összevissza passzolgatják a feladatokat, ezért nem lehet tudni, ki miért felel – mondta Szüdi János jogász, aki szerint teljes káosz alakult ki az önkormányzati ingatlanvagyon körül. Szüdi felidézte a vonatkozó jogszabályokat. Az egyik az államosítást szabályzó törvény, amely szerint az iskolaépületek a Klik használatába kerültek, az államot illeti a vagyonkezelői jog. A másik viszont a köznevelési törvény, amelynek 76/A szakasza így szól: „a Központ együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a használatában vagy vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási időn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának veszélyeztetése nélkül külön megállapodás alapján biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára”.
– E szerint a tulajdonos önkormányzatnak biztosítja az állam az ingatlant, amelyet amúgy lenyúlt az állam. Az állam megállapodhat a tulajdonossal akár nyári táboroztatás ügyében is − mutat rá a jogszabály teljes abszurditására. A nyári táborok szervezése valóban az önkormányzatok feladata. Csakhogy az ehhez szükséges feltétel, azaz az iskola épülete, illetve az állam alkalmazásában álló pedagógus a Klikhez tartozik.
– Csak akkor tud az önkormányzat napközis tábort szervezni, ha azt a Klik engedi – fogalmazott. Az állam viszont azokat a táborokat preferálja, amelyeket ő szervez, például az Erzsébet-tábort. – Minden másnak a szervezését megakadályozza, amit könnyen megtehet, mert nem lehet világosan megállapítani, ki miért felel. Vagyis a tankerületi vezető személyén múlik, hogyan értelmezi a Klik a köznevelési törvényt. A gyerek viszont senkit sem érdekel – összegezte Szüdi János.
