18 jelölt lesz egy szavazólapon
A bejelentett jelöltek egy részéről azonban a választási bizottságok még nem döntöttek, a résztvevők száma tehát jelentősen nőni fog. Egyes szervezetek pedig valószínűleg csak az utolsó pillanatban – tehát ma délután – nyújtják be az aláírásgyűjtő íveket. A mostani állás szerint az elnyerhető mandátumokhoz képest a legtöbben Nógrádban próbálkoznak, ahol a mind össze két képviselői helyre 35-en pályáznak, tehát csaknem 18 név kerül a szavazólapokra.
Baranyában négy egyéni körzet van, és 66 jelölt lesz, ott tehát átlagosan 17 fő közül lehet választani. Hevesben választókerületenként 15-en, Borsod, Somogy és Vas megyében pedig körülbelül tucatnyian indulnak. Az átlagosnál kisebb viszont az érdeklődés a fővárosban, valamint Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében, ahol körzetenként nyolcnál kevesebben versengenek.
Az összehasonlítás kedvéért: 1994-ben csaknem 1900, 2002-ben nem egészen 1400, 2010-ben viszont csak 810 egyéni jelölt volt az akkor még 176 egyéni választókerületben. Az eddigi csúcs tehát körzetenként 10,7 induló, és minden esély megvan arra, hogy ez a rekord most megdőlhet. A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint akár 15-20 párt lehet esélyes arra, hogy országos listát állítson, ami szintén példa nélküli. Korábban ez legfeljebb hat-tíz szervezetnek sikerült.
Az eddigiekhez képest az is változást jelent, hogy most negyven politikai szervezet már biztosan tudja a saját emberét legalább egy körzetben indítani, miközben eddig erre 25-30 pártnál több soha nem volt képes. A jelöltállítás feltételeinek könnyítése tehát meghozta a Fidesz által kívánt hatást: a szavazólapokon a 2010-eshez képest április 6-án akár háromszor többen szerepelnek majd, ami elsősorban a bizonytalanok körében kelthet zavart. Egyes vélemények szerint erre a kormányoldal esetleg rá is játszott, és része lehet olyan szerveződések létrejöttében – valamint a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésében –, amelyek alkalmasak az ellenzék megosztására.
Politológusok a választáson részt vevő pártok és jelöltek sokasodását ugyanakkor azzal is magyarázzák, hogy az egyéni indulóknak kilátásba helyezett egymilliós, illetve a szervezeteknek az országos lista után járó –az egyéni körzetekben állított jelöltek számától függően csaknem 150 milliótól majdnem hatszázmillióig terjedő – támogatás fokozhatta a részvételi kedvet. Attól viszont az általunk megkérdezett szakértők óvakodtak, hogy a most feltűnt szerveződések közül bármelyiket „bizniszpártnak” minősítsék.
Ezt azért is kockázatosnak gondolják, mert ismeretlen szerveződések korábban ugyancsak beszálltak a választási küzdelembe, és nemigen tudni, hogy ezúttal is csak néhány idealista próbálkozásáról vagy pénzlenyúlásról – esetleg pártpolitikai érdekek érvényesítéséről – van-e szó. Mindazonáltal érdekes például az Együtt 2014 Párt feltűnése, amit Tiner György, Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes volt munkatársa, illetve Bódás Bianka, a Schmuck Andor vezette Szocdemek egykori szóvivője gründolt.
Nemigen tudni, hogy ennek a szerveződésnek az életre hívásával mi lehetett a cél. Ha csak az nem, hogy megakadályozzák a Bajnai-féle Együtt ilyen néven történő bejegyzését, és ezzel zavart keltsenek. Ez a formáció egyébként esélyes arra, hogy országos listát állítson, s ha ez így lesz, valamennyi szavazókörben lehet majd voksolni rá.
A parlamenti pártok mellett valószínűleg listát állíthat egyebek mellett a devizahitelesek érdekeit képviselő A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt (SEM), a Független Kisgazdapárt, az MDF utódszervezete, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), a Magyar Munkáspárt, a Seres Mária Szövetségesei (SMS), a Magyar Cigánypárt vagy a Szili Katalin korábbi szocialista házelnök vezette Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI).
Ellopott ajánlások
Az Élőlánc Magyarországért – vagyis a „földmutyi” ellen szót emelő, volt fideszes államtitkár, Ángyán József pártja – jelöltjeként indulna a parlamenti választáson Lehmann György siófoki ügyvéd. A 66 éves férfi a múlt hét elejére összegyűjtötte a jelöltséghez szükséges mennyiségű aláírást, ám állítása szerint csütörtökön ellopták a táskájából az ajánlóíveket. Az ügyvéd tudósítónknak elmondta, hogy amíg siófoki háza emeletén ebédelt, addig valaki bement földszinti irodájába – amit csak kilincsre zárt –, és kiemelte a táskájából az íveket. A tolvaj máshoz nem nyúlt. Az esetet követően a jogász és stábja másfél nap alatt újra összegyűjtött 560 szignót, így nem lesz akadálya annak, hogy Lehmann induljon a választáson.
Lehmann György feljelentést tett a lopás miatt, s a rendőrség közokirattal történő visszaélés bűntettének gyanújával indított nyomozást, ismeretlen tettes ellen. Lehmann arról értesült, hogy egy köztéri kamera folyamatosan figyeli az irodája környékét, így annak felvételén látszódnia kell annak, ki lépett be a házába a lopás idején. Ezért azt reméli, hogy a rendőrség nyilvánossá teszi a felvételt. Az ügyvéd megjegyezte, hogy ha ezt a nyomozóhatóság elmulasztja, akkor azzal a tettest és a mögötte álló – vélhetően –politikai erőket oltalmazza.
Maradhat az Összefogás
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) érdemi vizsgálat nélkül elutasította Szepessy Zsoltnak, az Összefogás Párt elnökének az Összefogás név használatával kapcsolatos beadványát szombaton. Szepessy Zsolt azt indítványozva, hogy a baloldali pártokat választási csalás miatt zárja ki az áprilisi országgyűlési választásból az NVB, amiért az Összefogás nevének – mint beadványában írta – „csalárd használatával” megtévesztik a választókat. Az Összefogás Párt elnöke azt is kérte, hogy emiatt hosszabbítsák meg két héttel a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére rendelkezésre álló időt.
Az NVB azért utasította el Szepessy Zsolt beadványát, mert abban nem jelölte meg, véleménye szerint mely jogszabályt sértették meg a baloldali pártok. A döntés után Szepessy Zsolt azt mondta, jogorvoslattal él az NVB döntése ellen és újra benyújtja a kifogást, ezúttal azonban megjelöli, hogy a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértésére alapítja kérelmét.
