Az MSZP-s politikus és az általa vezetett tárca egykori államtitkára egy 2006-os lakásügy miatt került a vádlottak padjára, Fapál ugyanis a minisztere engedélyével a piaci ár harmadáért vásárolhatta meg az alig egy évvel korábban számára kiutalt szolgálati lakást. A miniszter ezzel a vád szerint megszegte a vagyonkezelési szabályokat.

Juhászt egyébként Budai Gyula korábbi elszámoltatási kormánybiztos azért jelentette fel, mert hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért negyvennél több szolgálati luxuslakást adjanak át a minisztériumi felső vezetőknek és tábornokainak, és ezzel csaknem nyolcszázmilliós kárt okozott. Végül azonban a politikust csak Fapál lakásügye miatt citálták bíróság elé.

Az ügyészség szerint a volt államtitkár állami vezetőként kizárólag határozott időtartamra – megbízatásának idejére – lett volna jogosult szolgálati lakásra, amit a Miniszterelnöki Hivatal utalhatott ki. Ezzel szemben Juhász egy, a hivatásos állományra vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet alapján engedélyezte, hogy Fapállal – aki hivatásos szolgálati jogviszonyát mindvégig megőrizte – határozatlan idejű lakáshasználati szerződést kössenek. Ebből pedig az következett, hogy azt a lakást később akár meg is vehette.

A bíróság szerint a miniszter mindvégig a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, hiszen egykori munkatársa hivatásosként jogosult volt bérlakásra, és semmi nem tiltotta, hogy az esetében ne az állami vezetőkre vonatkozó szabályok szerint járjanak el. Ez egyébként korábban is így volt –mutatott rá a bíróság –, de még Hende Csaba minisztersége idején is utaltak ki szolgálati bérlakást kettős jogállású személyeknek. Ezzel a gyakorlattal 2012-ben szakítottak, amikor megszületett a lex Fapál, amely szerint az állami vezető hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.

Az ítélet indoklásából az is kitűnt, hogy Juhász a HM lakásgazdálkodási érdekeire figyelemmel járt el, mert ha nem engedélyezi az ingatlan eladását, annak fenntartásáról – amelynek használatára az időközben szolgálati nyugdíjba vonult Fapál élete végéig jogosultságot szerzett – a tárcának kellett volna gondoskodnia. Az eljárás is szabályosan folyt, hiszen az értékesíthető ingatlanokat a minisztérium arra jogosult szervezete jelölte ki, és a bíróság nem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy a miniszter vagy az államtitkár a döntést bármilyen módon befolyásolni próbálta volna.

Az ügyészség szerint ugyanakkor Fapál azzal a hűtlen kezelésre való felbujtást követte el, hogy saját lakásügyét is maga terjesztette Juhász elé. A bíróság nem osztotta ezt az aggályt, miután ilyen esetekre nincs szabályozás. Az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott az is: az ügyész az eljárás során egyetlen olyan jogszabályt sem talált, amely kizárta volna, hogy Fapál határozatlan időre jusson szolgálati bérlakáshoz. Ezt állapította meg a bíróság az ingatlan értékesítése kapcsán is.

Azzal összefüggésben pedig, hogy a volt államtitkár egy 66 millióra értékelt 147 négyzetméteres zuglói ingatlant 27 millióért vett meg, a bíróság kijelentette: a lakást egy honvédelmi miniszteri rendeletben meghatározott árképzési rendszer szerint kialakított áron adták el. A bíró szerint ez a katonai hivatással járó fokozott követelményekért cserében biztosított egyfajta juttatásnak is tekinthető. Az ítélethirdetés után Juhász – aki Szabolcs-megyében az Összefogás képviselőjelöltjeként indul és a közös listán is szerepel – koncepciós eljárásnak minősítette az ügyet, és azt hangoztatta, hogy a per miatt politikai száműzötté vált.

Fapál kérdésünkre ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az ellene folyó eljárásokkal az egzisztenciáját tették tönkre, hiszen ügyvédként nem dolgozhat. Hozzátette: az pedig, hogy a vádhatóság mindezek után fellebbezett, azt jelenti, hogy az ügyészség – és a Fidesz – nem tud veszteni. Így akár emberöléssel is vádolhatnák – fogalmazott –, bár se eltűnt személy, se holttest, se indíték.

Bűncselekmény hiányában mentették fel Juhász Ferencet és Fapál Lászlót, az ítélet nem jogerős