Egyre többen krízishelyzetben
Az adatok alapján 2012-ben összesen 7513 kiskorú számára kellett ilyen ellátást biztosítani, ami a 18 éven aluliak számának folyamatos csökkenése miatt aránybeli növekedést is jelent. Míg 2004-ben ezer kiskorúból három, addig 2012-ben már négy került átmeneti gondozásba. Az átmeneti gondozás azt jelenti, hogy a gyermek és szülője legfeljebb 12 hónapig veheti igénybe ezt az ellátási formát, ami indokolt esetben még fél évvel vagy az iskolaév végéig meghosszabbítható. Ezt követően a gyermek vagy visszakerül vér szerinti családjába, vagy másik állami ellátásban helyezik el.
A statisztikák szerint a gyerekek felénél megoldódik a probléma, és visszakerülnek családjukba. Ez az adat azonban kissé csalóka, mert a legtöbb esetben – több mint 80 százalékban – ez a szerencsés fejlemény a helyettes szülőknél elhelyezett gyermekek esetében következik be. Márpedig a helyettes szülőkhöz többnyire azok a gyermekek kerülnek – minden negyedik kiskorú –, akikről a szülő indokolt távolléte, például kórházi kezelés vagy távoli munkavégzés miatt nem tudnak átmenetileg gondoskodni.
Az ellátottak jelentős részének ugyanakkor egy év alatt sem oldódik meg a problémája, a lakhatása. Minden tizedik gyermek két éven belül vissza is kerül az átmeneti gondozásba, mintegy 15 százalékuk pedig már több mint egy éve él az adott otthonban. Az átmeneti gondozásból kikerülők öt százaléka – évente mintegy 300 gyermek – szakellátásba, azaz gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz kerül.
A többi gyerek viszont egyszerűen egy másik intézményben vagy helyettes szülőnél kezd „új” átmeneti gondozotti jogviszonyt – hívja fel a figyelmet a KSH elemzése. A másik lehetőség, hogy ott helyben időlegesen megszüntetik a gyermek gondozását, majd újra felveszik az ellátottak közé. Ez a „trükk” biztosítja, hogy a gyerek a gondozási idő lejártával se kerüljön utcára vagy olyan szakellátásba, ahol a szülője már nem lehet vele.
A statisztika által „egyéb ok miatt került ki” címszó alá sorolt megoldásra a legtöbbször – az esetek több mint felében – a családok átmeneti otthonában kerül sor. Ebben az intézményben ugyanis a gyermek még együtt lehet a szülővel: az ellátottak harmada szülő, de még a gyermekek átmeneti otthonában is a duplájára – 30-ról 66-ra – emelkedett egy év alatt a szülők száma. Ezekbe az intézményekbe kerülnek ugyanis a családon belüli erőszak áldozatai, illetve a szociális vagy családi krízis miatt otthontalanná vált szülők és gyermekek. Az igények persze jóval nagyobbak lennének: az otthonok és a helyettes szülők átlagos éves forgalma mintegy kétszerese a rendelkezésre álló kapacitásnak.
Az átmeneti gondozást nyújtó intézmények befogadóképessége ugyan évente mintegy öt százalékkal bővül, ám a férőhelyek folyamatosan megtelnek, az ellátásra szorulók száma a férőhelybővítésnél nagyobb ütemben növekszik – állapítja meg az elemzés, amely szerint további bővülés esetén még nagyobb igény mutatkozna, különösen a családok együttes elhelyezését lehetővé tévő otthonokban. A legtöbben egyébként a lakhatással kapcsolatos problémák miatt kerülnek krízishelyzetbe: a helyettes szülőknél elhelyezett gyermekek harmadánál, az otthonokba került kiskorúak felénél ez volt az átmeneti gondozásba vétel oka. A családok átmeneti otthonába leginkább a családon belüli erőszak miatt kerülnek a gyermekek: minden harmadik itt elhelyezett kiskorúnál ez volt a probléma forrása.
