Az igazi Huszár-vágás
Pataki Éva bíró kimondta, hogy az alperesek a Huszár-telepi cigány gyerekeket jogellenesen különítik el a görög katolikusok fenntartásában újranyitott általános iskolában. A törvényszék felszólította a jogsértést elkövető alpereseket a jogellenes magatartás abbahagyására. Ezt akként részletezte a bíró, hogy ha a döntés jogerőre emelkedik, a görög katolikusok nem indíthatnak több első osztályt a nyíregyházi Huszár-telepen.
A törvényszék az indoklásban hosszan hivatkozott az egyenlőbánásmód-törvényre, illetve az e jogszabály mögött húzódó európai uniós irányelvre. Arra továbbá, hogy a felzárkóztató oktatás – amelyre Balog Zoltán humánminiszter hivatkozott tavalyi vallomásában – nem ad felmentést a szegregáció tilalma alól. A tárcavezető, aki a szegregáló egyház védelmében tanúskodott, a Huszártelepit a felzárkóztató oktatás fellegvárának nevezte, még nem kezdeményezett olyan törvényt, amely alapján ilyen iskola működhetne.
A bíró felhívta a figyelmet, hogy ha készül is ilyen jogszabály, annak meg kell felelnie az egyenlőbánásmód-törvénynek és az Európai Unió faji irányelveinek is. A bíró alapjogi elemzést is végzett: a felekezeti iskolaválasztás és a felzárkóztató oktatás tekintetében arra jutott, hogy ezek nem írhatják felül a nemzetiségi szegregáció tilalmát.
A téma nemzetközi szakértőinek előadásait a szegregáció káros hatásairól a törvényszék elfogadta. A bíró az indoklásban idézte Kertesi Gábor közgazdászt, aki a kompetenciamérések eredményeinek összehasonlításából jutott arra a következtetésre, hogy az együtt tanulásnak kimutatható eredményei vannak a gyerekek teljesítményében.
Pataki Éva bíró kimondta: egzakt bizonyítékok vannak arra, hogy az integrált oktatás mindenki számára előnyösebb. Az egyház ugyan próbálta akként feltüntetni, hogy ha öt gyerekre tíz tanár jut, akkor jobb eredményeket lehet elérni szegregált körülmények között is, de ezt az érvelést a törvényszék – a szakértők vallomására és a vonatkozó nemzetközi szakirodalomra hivatkozva – elutasította, s kijelentette: az izolációtól nem várható a tanulási eredmények javulása. A bíró arra is emlékeztetett, hogy a nyíregyházi belvárosban lévő, frissen felújított és gazdagon felszerelt, szintén görög katolikus fenntartásban lévő iskolában 14 százalék, míg a telepi iskolában száz százalék a hátrányos helyzetű gyerekek aránya.
– Ez nagyon nagy eltérés – kommentálta az indoklásban. A bíró annyiban kitért az államosítás szuperintézménye, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerepére, hogy az – szemben azzal, amit a per ítélethozatala előtti beadványában állított – igenis jogutódja az önkormányzatoknak. Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke az ítéletet a Népszabadságnak így kommentálta: – Azt remélem, hogy ebből az ítéletből minden iskolafenntartó okul, és az energiáikat nem a kiskapuk megtalálására pazarolják, hanem arra fordítják, hogy megteremtsék a valódi integrációt – tette hozzá. Kocsis Fülöp püspök a határozat kihirdetése után sietve hagyta el a termet, csak annyit mondott, hogy először az érintett szülőkkel kíván beszélni, nem a sajtóval.
