Alig három hónap, és megtartják az európai parlamenti választásokat, ahol ön is brüsszeli mandátumra számít. Vágja már a centit?

Nem a centit vágom, hanem dolgozom: járom az országot, kampányolok a jelöltjeink mellett, részt veszek az aláírásgyűjtésben. Most az április hatodikai választásra és a kormány leváltására koncentrálunk.

Az Együtt–PM európai parlamenti listája még nem állt össze, csak annyi bizonyos, hogy a PM részéről ön lenne a listavezető. Ha hinni lehet a legutóbbi felméréseknek, akkor az önök önálló névsora legfeljebb két EP-mandátumot hozhat. Vagyis, egy második hellyel még nem biztos az uniós karrier.

Még nincs meg a végleges névsor. Az Együttel, Bajnai Gordonnal kötött korábbi megállapodásunk értelmében a PM listavezetőjének, azaz nekem, befutó helyet kell biztosítani a közös EP-névsorban. A két EP-mandátum meglesz, a PM-nek helye lesz az EP-ben.

Két mandátumhoz viszont már legalább hét-nyolc százalékot kellene elérni, ez a hagyományosan alacsony részvételű EP-választáson – nyilván az országgyűlési voksolás eredményétől is függően – talán túlzottan ambiciózus feltételezés. Ha mandátumhoz jut, ön melyik frakcióban folytatná?

Soha nem titkoltuk, hogy a PM az Európai Zöld Párttal ápol aktív kapcsolatokat, így elvi és tartalmi alapon is nyilvánvalóan az európai zöldfrakcióban foglalnék helyet. Az Együtt részéről tudomásom szerint még nem véglegesedett, hogy melyik EP-frakcióban foglalnának helyet. Azt pedig cáfolnám, hogy a hét-nyolc százalék túlzottan ambiciózus lenne. Természetesen, ha az ellenzék győz az április hatodikai választáson, akkor az az EP-kampánynak is lendületet fog adni, de a Fidesz EU-szkeptikus álláspontjával szemben az európai értékek, ügyek és Magyarország európai integrációja mellett kiálló szavazók mindenképpen aktívak lesznek az EP-választásokon is. És mi győzelemre készülünk.

Az is kihatással lehet az Együtt–PM listája melletti mozgósításra, ha igazak a folyosói pletykák, és Bajnai Gordon egy választási vereség esetén nem maradna a politika első vonalában és nem lenne például ellenzéki frakcióvezető.

Bajnai Gordon nem kíván kiszállni a politikából, egyértelműen az Együtt–PM szövetség élén és a magyar politika, a magyar baloldal megújításában tervezi a jövőjét. Hogy ezt milyen formában, milyen módon tudja majd a leghatékonyabban megtenni, természetesen még lehet mérlegelés tárgya. De nem kíván visszalépni a közéleti szerepléstől.

És mennyiben érzi úgy, hogy a zöldek számára különösen fontos paksi kérdés kihatással lehet az országgyűlési választások eredményére? A rezsicsökkentés mellett láthatóan ez is a főbb témák között marad.

Biztos vagyok benne, hogy a paksi kérdés lényegi befolyással lesz a választás eredményére. Az országjárásunk során azt látjuk, hogy a paksi bővítés kezelése sokaknál az utolsó csepp volt a pohárban. Sokan osztják a véleményünket arról, hogy ha a kormány és a neki alárendelt szervek megakadályozzák a bővítés kapcsán szorgalmazott népszavazás kiírását, úgy az április hatodikai választást tekintjük majd a paksi ügyről is szóló referendumnak.

A kampányban viszont mintha leegyszerűsödne a paksi kérdés atompárti és atomellenes oldalakra. Holott az önök szövetségese, az MSZP sem feltétlenül a bővítés, sokkal inkább a bővítés titkos rendezése ellen lép fel elsősorban.

A paksi paktum egy olyan orosz rulett, ahol a kormány annak az üres helynek a kipörgetésében bízik, amely a beruházás megtérülését jelentené. De hiába, mert minden golyó a tárban van. Az első probléma a döntéshozatal módja: a kormánypártok demokratikus felhatalmazás és érdemi vita nélkül, titokban kötnek egy paktumot. Ráadásul mindezt a társadalom teljes kirekesztésével teszik, miközben az objektív vizsgálatok szerint a társadalom többsége ellenzi a bővítést, kétharmada pedig az orosz részvételt. A Fidesz tudja, hogy minden nyilvános vita őket gyengíti, ezért csinálják stikában. De szakmailag is problémás a paksi bővítés. A fukusimai tragédia óta jelentősen megnőtt az atomerőmű-építés amúgy is magas költsége, Magyarország ráadásul nehezen jut hitelhez, ami tovább drágítja a projektet. A kormány nemzetközi tender nélkül választotta ki az orosz partnert, az üzlet végösszege pedig az önrész és kamatteher miatt hatezermilliárd felett lesz, amiből legalább ötezermilliárd az orosz hitel és annak kamatterhe. Ha ezt az összeget más energetikai megoldásokra fordítjuk, akkor azok bőven képesek kiszolgálni az ország egyébként csökkenő energiaigényét. Az atomerőmű-építés rossz választás, a kormány projektje pedig egy rossz választás még rosszabb megvalósítása. Semmi feszítő igény nincs arra, hogy ezt a kérdést most kell döntésre vinni. Bőven ráérnénk 2020 után. Érdemes tudni, hogy jelen projekt szerint lesz egy olyan időszak, amikor az évtizedekig működő régi blokkok még, az új blokkok pedig már üzemelni fognak. Vagyis tíz évig párhuzamosan fognak működni, ami például a hűtővízellátás, hálózatfejlesztés miatt újabb ezermilliárdos többletköltséget jelent majd. Ez egy pazarló, szocialista típusú nagyberuházás, amely évtizedekig elkötelez minket Oroszország felé. Ha az ellenzék kormányra kerül, akkor fel kell mondani a megkötött megállapodásokat, és nyílt vitát kell lefolytatni erről az ügyről.

Meddig és hogyan lehet ezt a paktumot leállítani, visszafordítani?

Legkorábban az április hatodikai kormányváltás után. Leállítani tulajdonképpen bármikor lehet, Illés Zoltán államtitkár is azt mondta: nem baj, hogy megépítjük, legfeljebb majd nem üzemeljük be. Ausztriában volt már erre példa, ahol kulcsrakész erőművet hagytak beüzemelés nélkül a lakossági ellenállás miatt. Én azért nem szeretném, ha ezermilliárdokért építenénk egy használaton kívüli atomemlékművet az Orbán-kormánynak, elég mementónak a sok stadion. Ne lépjünk bele újra Bős–Nagymaros csapdájába! Mielőbb le kell állítani ezt a beruházást, mert minél később tesszük, annál többe kerül.

Azzal, hogy csak az Együtt–PM uniós listáján vállal jelöltséget, az országgyűlési választáson pedig sem egyéniben, sem az országos listán nem indul, valójában ön is hazárdjátékot játszik. Tudja már, hogy miként folytatja karrierjét, ha nem sikerül a brüsszeli mandátum megszerzése, és két parlament között a földre esik?

Biztos vagyok benne, hogy az EP-választáson olyan helyen és eredménnyel zárunk, amely brüsszeli mandátumot fog jelenteni. Komoly elképzeléseim és terveim vannak azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenni a következő uniós ciklusban Magyarország érdekében, benne az integráció mélyítésével, a perifériás tagállamok aktívabb bevonásával vagy épp a klímaváltozás kérdéseivel. Erre vállalkozom és erre készülök. Politizálni azonban nemcsak képviselőként lehet. Civilként, majd később parlamenti politikusként is azon dolgoztam, hogy a zöld értékek minél hatékonyabban megjelenjenek a magyar politikában. A PM-nek ez a küldetése, én pedig ezt a munkát fogom támogatni a jövőben is.