A kutatás szerint ugyanis a kormánypártok népszerűsége a teljes népességen belül január óta kiugróan nőtt, 29-ről 38 százalékra emelkedett, a pártválasztók körében pedig maradt 49 százalékos a támogatottságuk. A Tárki szerint szintén jelentősen növelte népszerűségét a Jobbik és az LMP. Mindeközben a januárban még külön, pártonként vizsgált, az MSZP, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció alkotta Összefogás a teljes népesség körében 21 százalékon állt, és ez februárban sem változott a Tárki szerint. A pártválasztók körében a három párt januárban összesen 35 százalékos támogatottságot ért el a Tárkinál, a felmérés szerint viszont az együttes lista támogatottsága februárban 27 százalék volt. A felmérés rögzíti azt is: a pártválasztásában bizonytalan vagy azt el nem áruló szavazók aránya közel a felére, 40 százalékról 22 százalékra csökkent.

– A jelentős különbségek, a kiugró adatok feltehetőleg a kutatás során alkalmazott módszertannal függnek össze – mondta lapunknak Sik Endre, a Tárki vezető kutatója. Ezzel arra utalt, hogy a korábbi felmérésektől eltérően legutóbb úgynevezett választási szimulációt tartottak. Ennek során a megkérdezettek egy szavazólapra hasonlító cédulán jelölték meg választott pártjukat úgy, hogy a kérdezőbiztos nem ismerhette döntésüket.

Sik Endre kifejtette: a most alkalmazott módszert általában kifejezetten rossznak tartják, ám „közvetlenül a választások előtt, de csak akkor” alkalmas lehet az erőviszonyok feltérképezésére. Mint mondta, a most használt módszerrel feltárt eredmények nem trendet, hanem csupán állapotot tükröznek. Márpedig most – tette hozzá –, „a választások előtt, amikor helyzet van”, fontosabb a trendnél a pillanatnyi helyzet minél jobb megismerése.

Annak kapcsán, hogy a kormánypártok népszerűsége nőtt, miközben a bizonytalanok és a választásukat titkolók aránya felére apadt egy hónap alatt, a Tárkinál úgy vélekednek: ez igazolja, hogy a bizonytalanok táborában a Fidesznek is vannak tartalékai, s megdőlni látszik az a hipotézis, amely szerint a rejtőzködők szinte kizárólag ellenzékiek, csak félnek elmondani a véleményüket.

A Tárki felmérését többen bírálták, köztük Karácsony Gergely, az Együtt–PM politikusa, országgyűlési képviselő, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet korábbi kutatási igazgatója. Szerinte nem életszerű az a változás, amit a Tárki mért, ráadásul – miként azt lapunkkal közölte – az almát hasonlítják össze a körtével. Mint fogalmazott, két különböző módszertannal felvett adatot hiba összehasonlítani, főleg egy választási kampány kellős közepén, amikor mindenki elsősorban változásokra, a tendenciákra figyel.

Karácsony Gergely fontosnak tartotta megemlíteni: meggyőződése, hogy a közvélemény-kutatások egyre rosszabbul mérik a pártok támogatottságát, mert az emberek nem merik megmondani őszintén a véleményüket. Szerinte erre lehet következtetni például a legutóbbi marcali időközi választás során történtekből is: a baloldal által támogatott jelölt nyert úgy, hogy 2010-hez képest megduplázta a szavazatarányát.

A Medián a Facebookon reagált a felmérésre. Azt írták: „Gratulálunk a Tárkinak! Nagyon örülünk, hogy a választás előtti utolsó felmérésükben átvették a Medián évek óta alkalmazott módszerét, és egy borítékba helyezhető szavazólappal szimulálták a titkos szavazást. Ennek következtében (...) nagyon hasonló számokat kaptak, mint január végén a Medián”. Forrásaink szerint a Mediánnál volt, aki mindehhez hozzátette azt is: „A módszertani finomítás valóban dicséretes. Az viszont alkalmas a laikus közvélemény félrevezetésére, hogy a nagyon eltérő módszerű felmérések eredményeit egymás mellé tették”.

Sik Endre – a Sajtóházban csütörtök késő délután, közvélemény-kutatók részvételével tartott Mérők Klubjában – így reagált a kritikákra: valóban félrevezető lehet a különböző módszerrel készített felmérések eredményeit összevetni, de mindent megtettek azért, hogy csökkentsék az ebből fakadó torzítást.

Sokba kerülhetett a Simon-ügy

A Nézőpont Intézet friss kutatása szerint az összes megkérdezett 37 százaléka támogatja a Fidesz–KDNP-t, 18 százaléka a baloldali pártokat, 12 százaléka a Jobbikot, 3 százaléka pedig az LMP-t. A kutatás szerint alighanem a Simon-ügy hatására csökkent a januári 24 százalékról 18 százalékra a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 47 százaléka választaná a Fidesz–KDNP-t, 17 százaléka a baloldali Összefogást, 12 százaléka a Jobbikot, 2 százaléka pedig a LMP-t. (Nol.hu)