A most már nyíltan feszült viszonyt – mint megtudtuk – informális találkozókon, vacsorákon kísérlik meg oldani a felek prominensei, a személyes nexus azonban már nem elég a valódi elmozduláshoz, hiszen Heisler András Mazsihisz-elnöknek „is fel kell mutatni eredményeket a maga radikálisainak, de a kormány sem lehet túlzottan engedékeny, erőt kell demonstrálnia a kampányban, hiszen már az emlékmű felállításának az elhalasztása is visszalépés” – mondták lapunknak.

Az átmeneti, április 6-ig tartó időszakban azonban – meglehet tudatosan –, akadályozzák az olyan megnyilvánulások, mint amilyet Lázár János tett Gyulán. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, hogy a Mazsihisz ultimátuma nem befolyásolja jó irányba a zsidók és magyarok együttélését. És a Mazsihisz ultimátuma miatt kudarccal fenyeget a holokauszt-emlékév megünneplése. A Klubrádióban Heisler András érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezte a nyilatkozatot. Mint mondta, a magyar–zsidó együttélés nincs veszélyben, mert a Mazsihisznek csak a kormánnyal van konfliktusa, nem a társadalommal. Egyetértett az államtitkárral abban, hogy a holokauszt-emlékév kudarccal fenyeget, de emiatt a Mazsihisz-elnök szerint nem ők a hibásak, hanem a kormány. A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat is bírálta Lázár János nyilatkozatát, azt „fenyegetőnek” értékelte, és arra figyelmeztetett, hogy a két közösség árnyalatlan szembeállítása „nem segíti a kedélyek megnyugvását”.

Kormányzati források arra hívták fel munkatársunk figyelmét, hogy a sokat támadott emlékmű ügyében Prőhle Gergely külügyi államtitkár a tegnap megjelent Heti Válasz hasábjain azt írta: „erős aránytévesztés a náci német megszállás áldozataira történő emlékezés kapcsán a történelemhamisítás szándékáról beszélni és bojkottot kilátásba helyezni. De az is biztos, hogy a zsidóság részvétele nélkül nem lehet a holokausztra emlékezni”. Az államtitkár ugyanakkor némi „kormányzati önkritikával” úgy folytatja: „Az sem kétséges, hogy egy szobor forma- és szimbólumvilága sokat ronthat a közös emlékezés esélyein. Talán nem véletlen, hogy a háborúkra emlékező alkotások többsége egyszerű obeliszk, vagy nonfiguratív ábrázolás...” – teszi hozzá Prőhle Gergely, vélhetően egy jövőbeni kompromisszumos megoldás előhírnökeként, már ami az emlékmű formavilágát illeti. (Emlékezetes: a módosított kormányhatározat úgy szól, hogy legkésőbb május 31-ig állítják fel az emlékművet.)

Az Arányok és tévesztések címmel megjelent cikkében a külügyi államtitkár viszont nehezményezi: a Mazsihisz az egyszázalékos adófelajánlási kampányában a kormánnyal fennálló három vitás kérdés mentén „próbálja egységbe forrasztani és mobilizálni a hazai zsidóságot”. Ezt nehéz megérteni akkor is, ha jogosak a zsidó közösségek bizonyos aggályai – fogalmaz Prőhle Gergely, figyelmeztetve: bármilyen kampány zajlik is, „a nemzeti emlékezet egyelőre kicsit rendezetlen porcelánboltjában egyik elefántnak sem kellene további tárgyakat összetörni”. Ami a másik két vitás kérdést illeti: a Népszabadságnak a kormányoldalon azt mondták: a Sorsok Háza projekt csak kompromisszumos megoldással valósulhat meg, „ha nem lesz megegyezés, Sorsok Háza sem lesz”. A hétvégén az ismert filmrendező, Szász János a Facebook-oldalán tudatta: már nem tagja a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületének.

A Veritas főigazgatójának a lemondatása viszont állítólag „nem alku tárgya”. Szakály Sándor tegnap lapunk érdeklődésére azt mondta: önkéntes moratóriumot fogadott, miután a Demokrata Koalíció képviselője, Oláh Lajos feljelentette holokauszttagadás miatt. (A Veritas főigazgatója „idegenrendészeti intézkedésnek” minősítette az 1941-ben Kamenyec-Podolszkijba történt zsidódeportálást, valójában jelentéktelen színben tüntette fel – fogalmazott a DK-s politikus.) Szakály Sándor addig nem vállal nyilvános szereplést, amíg nem lesz jogerős bírósági ítélet az ügyében, nem szeretné ugyanis borzolni a kedélyeket. Ezért nem mondott beszédet szerdán a Honvéd téri Gulag-rabok emlékművénél a kommunizmus áldozatainak emléknapján, holott az meg volt hirdetve.

Heisler András Mazsihisz-elnök a Népszabadság-interjújában azt mondta: majdnem biztos benne, hogy április közepén nélkülük kezdődnek a holokauszt-emlékév kormányzati programjai.

Heisler András szerint a magyar–zsidó együttélés nincs veszélyben, a Mazsihisznek csak a kormánnyal van konfliktusa, nem a társadalommal