A kettős állampolgárok levélben és csak a pártok országos listáira szavazhatnak, ami több szempontból is aggályos lehet.

Az alaptörvény szerint a képviselőket „általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással” választják meg – a határon túliak esetében az egyenlőség elve tehát nem érvényesül, hiszen az ő voksuk kevesebbet ér. Igaz, a jogalkotó talált erre megoldást, mert az alkotmányba foglalta azt is, hogy „sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez (…) kötheti”. Ez nem elegáns ugyan, de kizárja, hogy az Alkotmánybíróság közbeszóljon.

Az viszont az esélyegyenlőséget sérti, hogy a kettős állampolgárok könnyebben élhetnek – korlátozott – választójogukkal, mint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, tartósan külföldön élő személyek. Ez utóbbiak kizárólag személyesen, az általuk megjelölt külképviseleten adhatják le a voksukat, ami alkotmányos alapjoguk gyakorlásában fizikailag korlátozza őket. Aki például Nagy-Britanniában tartózkodik, annak Londonba, míg az Egyesült Államokban élőknek Washingtonba, New Yorkba vagy Los Angelesbe kell utazniuk – akár több ezer kilométeres távolságból is. Levélben ők nem szavazhatnak.

A határon túliak számára előnyös megkülönböztetés az is, hogy a választói névjegyzékbe vétel iránt interneten vagy levélben benyújtott kérelmüket elfogadják, ha adataikat hibásan tüntetik fel, de a személy egyértelműen azonosítható. Ezt a megengedő szabályozást tavaly decemberben vezették be, miután kiderült, hogy a regisztrációs űrlapok nyolcvan százalékát rosszul töltötték ki.

Aki viszont magyarországi állandó lakosként kíván külföldön – illetve a lakóhelyétől eltérő más településen – szavazni, nem tévedhet: ha nem tünteti fel, hogy melyik budapesti kerületben született, ha lemarad a második utónév, esetleg rövid u-val írja a Balmazújvárost, akkor a kérelmet azonnal visszadobják. Jó hír viszont, hogy a választójog az itthoni lakcímmel rendelkezők esetében maradéktalanul érvényesül. Ők, szavazzanak a világ bármely pontján, az állandó lakóhelyük szerinti egyéni képviselőjelöltre és a pártlistákra is voksolhatnak.

A kettős állampolgároknak biztosított szavazati jog a gyakorlatban nem jelent túl sokat. Ha a külhoni választók száma eléri legalább a kétszázezret, és 85 százalékuk a Fideszre voksol, azzal várhatóan egy többletmandátumhoz segítik a jelenlegi kormánypártokat, de ha 350 ezren lesznek, és ugyanilyen arányban támogatják a jobboldalt, az már két plusz parlamenti helyet eredményezhet.

A parlamenti többség sorsába viszont csak kivételesen szólhatnának bele. Ha a baloldali Összefogás szerezné meg a voksok 45 százalékát, a Fidesz pedig negyven százalék alá esne vissza, akkor körülbelül kétszázezer külföldi vokson múlhat, hogy a mostani ellenzék száz fővel abszolút többséget szerez, vagy 99 mandátummal kisebbségbe szorul.