A Fidesz–KDNP – miután a 106 választókerület mindegyikében van hivatalos jelöltje és listája is – a maximális juttatásra, csaknem hatszázmillió forintra jogosult. Az öt pártból álló ellenzéki Összefogás ugyancsak bejelentette már az országos listát.

A parlament tavaly júniusban fogadta el az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényt, amely új kampányfinanszírozási szabályokat vezetett be. Szakértők már akkor figyelmeztettek arra, hogy a jelölteknek és a politikai szervezeteknek kilátásba helyezett jelentős összegű támogatás miatt visszaélésekre lehet számítani, és jönnek a kamupártok. Ez annyiban valóra is vált, hogy a rendszerváltozás óta most vették nyilvántartásba a legtöbb jelölő szervezetet – ezek száma hetven, míg 2010-ben csak 44-en próbálkoztak –, és 2600-an vittek el ajánlóívet a választási irodáktól.

Az, hogy ténylegesen hány jelölt lesz, illetve mely pártok állítanak majd listát, csak a jövő hét első napjaiban derül ki, de a 106 választókerület mindegyikére átlagosan máris csaknem öt aspiráns jut. Ebben valószínűleg a pénznek is szerepe lehet, bár az egyéni jelöltek az egymilliót kincstári kártyafedezeti számlán kapják –ahonnan csak bizonylat ellenében teljesíthetnek átutalást –, és utóbb mindenkinek tételesen el kell számolnia a kiadásaival. Számlát azonban Magyarországon elég könnyű szerezni, de ha valaki nem éri el a kétszázalékos szavazatarányt, a támogatást vissza kell fizetni, ami visszatarthatja a bizniszjelölteket. Szinte bizonyos, hogy ennek ellenére is lesznek, akik csak a pénzt akarják, mert ha nincs vagyonuk és munkájuk, az egymilliót nem lehet majd behajtani rajtuk.

A pártok jobban járnak, mert bármilyen eredményt érnek is el, a kampánytámogatást nem kell visszafizetni. Az a szervezet, amely a fővárosban és kilenc megyében legalább 27 egyéni jelöltet állít – ez az országos lista állításának minimumfeltétele –, 147 milliót kap, 54 fő esetében ennek kétszerese jár, nyolcvan induló után pedig már csaknem 450 milliót tehetnek zsebre. Ha egy párt minden körzetben jelen lesz – erre a kormányoldal és az ellenzéki Összefogás mellett talán csak a Jobbiknak van esélye –, 597 milliót kap. A jelenlegi állás szerint egyébként listája csak az öt parlamenti pártnak lehet, de valószínűleg tíznél jóval több szervezet tud majd indulni legalább 27 körzetben.

A hatályos szabályozás szerint az egyéni jelöltek a pártjuk javára lemondhatnak az egymillió forintról, de a kifizetés és elszámolás rendje ebben az esetben sem változik. Vagyis: ezt a pénzt külön kampányszámlán folyósítják, azzal tételesen el kell számolni, és amennyiben valaki a saját választókerületében a kétszázalékos határ alatt marad, az utána járó összeget vissza kell fizetni.

A pártok esetében megengedőbb a szabályozás: a politikai szervezetek nem kincstári számlára kapják a támogatást, így azzal szabadabban gazdálkodhatnak. A választást követően azonban összesített elszámolást kell benyújtaniuk a kincstárhoz, amelyhez mellékelni kell a kifizetést igazoló bizonylatok másolatát is. Ezzel kapcsolatban forrásaink annyit jegyeztek meg, hogy most várhatóan kampányüzemre kapcsolnak a számlagyárak. A kockázat pedig minimális, hiszen a kiadásokat az Állami Számvevőszék hivatalból csak az egyéni körzetekben befutó embereknél és a parlamenti képviselethez jutó pártoknál ellenőrzi, a többiekkel szemben viszont kizárólag akkor lép fel, ha más jelölttől vagy jelölő szervezettől az esetleges törvénysértést bizonyító bejelentés érkezik.

Az idén újdonság, hogy a kampánykiadások maximuma jelentősen nőtt. Korábban a plafon pártonként 386 millió volt, és ez az összeg most 995 millióra emelkedett. A limitet azonban senki nem vette komolyan, és civil szervezetek elemzései szerint sokszorosan túllépték az engedélyezett keretet. Vagyis: egy-egy párt akár két-hárommilliárdot költött politikai marketingre. Most annyiban más a helyzet, hogy a közszolgálati média csak ingyen – és egyenlő feltételekkel – sugározhat politikai reklámot, a kereskedelmi rádiók, illetve televíziók pedig kimaradnak a kampányból.

Így fizetett hirdetési felületként a nyomtatott és internetes sajtó, illetve a közterületi plakátok piaca jöhet szóba. Ez utóbbi szerepe is korlátozott, mert a választás kiírása előtt egy nappal kormányrendelet született arról, hogy a villanyoszlopokra nem lehet választási hirdetést elhelyezni. A szórólapok terjesztését viszont egyelőre nem korlátozták, ott tehát szabad a vásár.

Idén minden korábbinál rövidebbé vált a kampányidőszak, ami 2010-ig a választás kitűzésével kezdődött, ebben az esztendőben viszont csak ötven napig tart. Ami előtte történt, az a kampánykiadások tekintetében közömbös. Tehát a választási eljárási törvény alapján nem lehet firtatni például azt, hogy a Civil Összefogás Fórum milyen forrásból fedezte a korábban kihelyezett többezernyi óriásplakátját, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a baloldal nem érdemel több esélyt.

Már ötszázan jelöltté váltak

Már csaknem ötszáz egyéni jelöltet jelentettek be a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint. Ez igen kevésnek tűnik, hiszen 2600-an igényeltek ajánlóíveket, másfelől viszont szokatlanul nagy az érdeklődés, mert 2010-ben az akkor még 176 választókerületben mindössze 810-en indultak. Vagyis: egy-egy körzetben a jelenlegi helyzet szerint is többen versengenek majd, mint a legutóbbi parlamenti választáson, miközben a jelöltállítás határideje csak jövő hétfőn jár le. A Fidesz–KDNP és a demokratikus ellenzéki Összefogás mind a 106 választókerületben állított jelöltet, a Jobbik 98-nál, az LMP harmincnál tart, de ez utóbbi szervezetek esetében az indulók egy részét még nem vették nyilvántartásba. A jelenlegi adatok szerint összesen 14 politikai szervezet embere lesz jelen legalább egy körzetben.