A Klik nem ismeri a feladatait
E következtetés annak a pernek a tanulságaiból vonható le, amely több mint két és fél éve zajlik a nyíregyházi bíróságon. A pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indította több hiábavaló egyeztetést követően 2011-ben egy bezárt, majd újranyitott nyíregyházi Huszár-telepi cigányiskola ügyében. Az ügy előzménye: a rettenetes tanulmányi eredményeket produkáló, szegregáló iskolát az előző, szocialista vezetésű nyíregyházi önkormányzat bezárta. A gyerekeket a város többi iskolájába integrálták, ehhez iskolabuszt biztosítottak. De a 2010-ben hatalomra került fideszes polgármester visszafordította a folyamatot: a város anyagi nehézségeire hivatkozva leállíttatta az iskolabuszt annak ellenére is, hogy a Roma Oktatási Alap felajánlotta az üzemeltetéshez szükséges pénzt. Az önkormányzat tárgyalásokat kezdett a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjével, s az 2011 szeptemberében tíz-tizenkét telepi gyerekkel elindította az első osztályt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány több eredménytelen egyeztetés után pert indított, s a nyíregyházi önkormányzat mellett az egyházat is perbe hívta. Az alapítvány elsőrendű alperesként Nyíregyháza önkormányzatát jelölte meg, másodrendűként az érintett iskolát jelenleg is fenntartó Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét. Alperes lett mellettük utóbb a Klik is, amely átvette a települési önkormányzatoktól a közoktatási intézmények fenntartását.
Bár a Klik csaknem egy éve értesült erről, jogi képviselője útján mégis a várható ítélethirdetés napját megelőző este adott be ellenkérelmet, arra hivatkozva, hogy a Klik nem jogutódja a korábbi intézményfenntartók (önkormányzatok) egyikének sem. A Klik jogi képviselője más, döbbenetes érveléssel is előállt. Ezek szerint például a Kliket nem lehet az újraszegregálás előtti állapot helyreállítására kötelezni. A jogi képviselő bíróságra beadott ellenkérelme szerint a Klik – idézzük –„egyébként nem tartja semmilyen tekintetben sem jogellenesnek a jelenlegi status quót, a jelenlegi köznevelési helyzetet”. A Klik a „felperes által elvárt különös integrációs feladatokat nem óhajt végrehajtani, mert arra sem lehetősége nincs, sem pedig nem is látja jelenleg szükségesnek”.
Ez azért érdekes, mert Balog Zoltán humánminiszter és államtitkára, Hoffmann Rózsa a többi között azzal érvel: az esélyegyenlőség elősegítése, a szegregáció felszámolása miatt volt szükség a közoktatás államosítására. Ehhez képest a következőket lehet olvasni a Klik jogi képviselője által írt ellenkérelemben: „Bár a keresetlevél amolyan »jogpozitivista« hozzáállással az integráció proaktív megvalósítását tartja szükségesnek, tisztelettel jelezzük, hogy csak a Klik-rendelet szerinti feladatok teljesítésében vagyunk érdekeltek. Nem vagyunk azonban amolyan »integrációs purifikátorok«, akik – ahogyan azt a keresetben felperes elvárná – egyfajta proaktív hozzáállással azt lessük, hogy nehogy valahol kialakuljon a szegregációnak a veszélye.”
A kormánynyilatkozatok és a Klik bírósági beadványa között feszülő hatalmas ellentét miatt az intézményfenntartó központ sajtóosztályához fordultunk. Arra lettünk volna kíváncsiak, látta-e ezt a beadványt a Klik, és ha igen, akkor az abban megfogalmazottak a Klik hivatalos álláspontjának tekinthetők-e. Szerettük volna megtudni, mely törvényi szakaszokkal támasztható alá az, hogy az újraszegregálás előtti helyzet visszaállításában a Kliknek nem kötelessége gondoskodni a gyerekekről. A Klik elég röviden és gyorsan lerázta kérdéseinket. „Az önök által idézett dokumentum alapján feltett kérdésekre nem áll módunkban válaszolni, mivel a Klik hivatalos álláspontját a tárgyalás napján a bírósághoz benyújtott beadvány tartalmazza” – írták, hozzátéve, mivel „folyamatban lévő perről van szó, részletes tájékoztatást az ügy lezárta után” tudnak adni.
A Klikről „lepattant” kérdéseinkkel Szüdi János jogászhoz, közoktatási szakértőhöz fordultunk, aki szerint a Klik a jogi képviselője által beadott beadvány tanúsága szerint nem ismeri a feladatait.
– A jogutódlás kérdése bonyolult és összetett jogi probléma – mondta, utalva arra, hogy a sebtében összetákolt intézményfenntartó központ feladatait meghatározó jogszabályok és a köznevelési törvény is homályosan fogalmaz a jogutódlás kérdéséről. A köznevelési törvény kijelenti, hogy „az ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata”. De ki/mi az állam? Szüdi itt is a köznevelési törvényt idézi: „Az oktatásért felelősminiszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatait a hivatalon és az állami intézményfenntartó központon keresztül látja el” – áll a jogszabályban. Azaz az állam a minisztériumon keresztül szabályoz, az Oktatási Hivatalon és a kormányhivatalon keresztül engedélyez és szervezi a feladatokat, az iskolák fenntartását pedig a Klik végzi.
– Az állam felelősségének kibontása mélyebb elemzést igényel. Bonyolult, feltáró munka, egy kormányrendeletből nem lehet a jogutódlást megállapítani. Ha az önkormányzat az államosítás előtt közoktatási megállapodást kötött egyházzal vagy alapítvánnyal, akkor azokban az esetekben jogutódként lép be Klik – fogalmaz. Szüdi szerint az esélyegyenlőség kérdésében nagyon is van felelőssége a Kliknek. A törvény előírja, hogy köznevelési terveket kell készíteniük a tankerületeknek, amelyeknek ki kell térniük az esélyegyenlőségre is.
Egy 2012 augusztusában kiadott kormányrendelet ráadásul részletezi is, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket az állami intézményfenntartó központ köteles végrehajtani.
Az LMP perli az államtitkárságot
Az LMP pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkársága ellen annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerüljön a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átvilágításáról készült jelentés – jelentette be hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes. A független képviselő emlékeztetett arra, hogy a szervezet átvilágítását korábban Szabó Balázs volt miniszteri biztos végezte el, és a jelentés napvilágra került részei alapján a vizsgálat problémákat tárt fel az intézmény működésében. (MTI)
