A Pest megyei Tatárszentgyörgyön 2009. február 23-án rasszista gyilkosok rágyújtották a házat egy roma családra, majd agyonlőtték a tűz elől menekülő Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát. Az évfordulón a sorozatgyilkosság többi halálos áldozatára is emlékeztek: Nagy Tibornéra és Nagy Józsefre (Nagycsécs), Kóka Jenőre (Tiszalök), Balogh Máriára (Kisléta). Setét Jenő roma polgárjogi aktivista beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon rasszizmus, uszítás és gyűlölet van.

Arcpirítónak nevezte, hogy az egyik gyilkosnak jó hírnév megsértése miatt a bíróság – az egyelőre nem jogerős döntése szerint – másfél millió forintos kártérítést ítélt meg. Közben az érintett roma családok még mindig nem jutottak hozzá a tavaly decemberre ígért kárenyhítéshez. A szervezők egyik követelése az, hogy a családok haladéktalanul kapják meg a nekik járó „kárpótlást”. Öt év kevés volt ahhoz, hogy eltűnjenek az utcákról a sorozatgyilkossághoz eszmei hátteret biztosító „egyenruhás bűnözők”, ezért a megemlékezés szervezői azt is követelik, hogy azonnal tiltsák be a félkatonai szervezeteket, a Betyársereget pedig minősítsék terrorszervezetté.

A harmadik követelés így szól: február 23-át, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság napját a kormány nyilvánítsa hivatalosan is a rasszista sorozatgyilkosság áldozatainak emléknapjává. A korábbi kormányzati közlemények éveken át változatlan formában megismételték a kezdetben államtitkár, majd humánminiszter Balog Zoltán mondatait:

„Még mielőtt bárki értékesebbnek tekintené az egyik életet a másiknál, kijelentjük, Tatárszentgyörgy, Nagycsécs és Olaszliszka áldozatai ugyanannak a gyűlöletnek az áldozatai, és ugyanúgy jár nekik az igazságtétel. Minden ember élete egyformán fontos, akár Tatárszentgyörgyön, akár Olaszliszkán, akár Nagycsécsen éri támadás az emberi életet, az emberi méltóságot.” (A szövegbe becsúszott egy betűhiba, ami szintén éveken keresztül ismétlődött.) Felháborodást váltott ki, hogy Balog összemosta a mindenki által szörnyű bűncselekménynek tartott, de hirtelen felindulásból elkövetett olaszliszkai gyilkosságot az előre kitervelt, rasszista merényletekkel.

Idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma – egész pontosan a Kovács Zoltán vezette társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság – új közleménnyel jelentkezett. Ebben már nincs utalás Olaszliszkára: „2009. február 23-án Csorba Róbert és hatéves fia, Csorba Robika életét vesztette egy példátlan brutalitással, rasszista indítékból elkövetett gyilkosságban. A 2008-ban és 2009-ben hat ember életét követelő támadássorozatot túlélő sértettek kárenyhítésének folyamata megkezdődött; a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület február 28-ig tesz javaslatot a kárenyhítés formájára és kereteire. (...) Az államtitkárság munkatársai, ahogy a korábbi években, idén is osztoztak a hozzátartozók gyászában, az évforduló alkalmából koszorút és virágot vittek az elhunytak sírjához.”

A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság évfordulóján az ellenzéki pártok is megemlékeztek az áldozatokról. „A gyűlölet, a rasszizmus sötét és fekélyes seb a társadalom testén, amit ha nem távolítunk el, pusztuláshoz vezet” – írta közleményében Mesterházy Attila, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje és Teleki László, az MSZP elnökségi tagja. Szabó Tímea, az Együtt–PM társelnöke közleményében kifejtette, Magyarországon a roma közösség és a többségi társadalom békés együttélése régen válságba jutott, az alapvető jogok biztosítása és a közbiztonság megteremtése ugyanúgy probléma Tatárszentgyörgyön, mint Devecseren. Úgy látja, az együttélés válsága a rendszerváltás óta eltelt 22 év gazdaság- és társadalompolitika hibáinak a következménye, amiért az eddigi kormányok mindegyike felelősséget visel.