Mégsem egyszerű? Az első héten csak 240 egyéni jelölt gyűjtött elég aláírást
Igaz, az idén a korábbinál nagyobb körzetekben kell a jelöltenként mindössze ötszáz aláírást összegyűjteni, tehát elvileg könnyebb teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket. Részben ezzel, részben a kampányhoz nyújtott jelentős összegű, személyenként egymilliós támogatással magyarázható, hogy például a 2010-esnél háromszor többen, 2600-an próbálkoznak az indulással az egyéni körzetekben.
Az első héten azonban a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csak közel 240-en jelezték a választási bizottságoknál, hogy megvan a legalább félezernyi támogató. Úgy tűnik tehát, hogy a kedvezőbb feltételek mellett sem olyan egyszerű feladat aláírásokat szerezni. A fővárosban – ahol 18 egyéni választókerület van – eddig 46 jelöltet sikerült állítani, a Pest megyei 12 körzetben pedig a vasárnapi adatok szerint 23-an indulnának. A többi megyében – lakosságszámtól függően – a választókörzetek száma kettő és hét, a már bejelentett jelölteké öt és tizenöt közé esik.
Ez egyelőre jelentősen elmarad az előzetes várakozásoktól, igaz, van még egy hét az aláírásgyűjtésre. Ötszáz támogatót találni mindazonáltal nem lehetetlen feladat, ezt bizonyítja, hogy az MDF-utószervezetként szinte a semmiből előlépő Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) máris négy, a végképp ismeretlen Seres Mária Szövetségesei (SMS), illetve az Új Magyarország Párt (ÚMP) két-két, a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, illetve a Magyar Cselekvő Párt (Macsep) egy-egy körzetben már kérte jelöltek hivatalos nyilvántartásba vételét.
A minimálisan szükséges számú aláírás azonban nem garancia semmire, mert volt olyan körzet – a Zala megyei 2. számú választókerület –, ahol a választási bizottság az egyik jelölt által benyújtott több mint hatszáz szignóból mintegy 140-et nem talált elfogadhatónak, így nem volt meg az ötszáz érvényes támogató. A nagyobb politikai szervezetek könnyebb helyzetben vannak, de egyelőre csak a Fidesz–KDNP pártszövetség jelentette be az összesen 106 egyéni körzet mindegyikében a saját jelöltjét, míg a balközép Összefogás hetven választókerületben nyújtotta be az ajánlóíveket.
A kormányoldal jelöltjeit már csaknem kivétel nélkül hivatalosan nyilvántartásba vették, míg az ellenzéki formáció esetében nagyjából harminc körzetben vasárnapig nem született döntés. Őket lényegesen lemaradva követi a Jobbik: 42 választókerületben jelentettek be jelöltet, és ezek nagyjából feléről mondták már ki, hogy indulhatnak is. Az ötödik parlamenti párt, az LMP – úgy tűnik – még kevésbé siet, hiszen a választási verseny első igazán éles hetében mindössze hét körzetben adták le az ajánlóíveket, és csupán egy esetben hozott az illetékes választási bizottság döntést.
A jelölő szervezetként nyilvántartásba vett többi – nagyjából hatvan – pártról viszont egyelőre nem tudni semmit. Valószínű, hogy ezek az utolsó pillanatig küzdeni fognak, hiszen ha nyilvántartásba tudnak vetetni 27 egyéni jelöltet, országos listát állíthatnak, és akkor legalább 147 milliós állami támogatás, valamint – a „nagyokkal” azonos feltételek mellett – a közszolgálati médiában ingyenreklámidő jár. Kérdésesnek tűnik azonban, hogy a korábbi ígéreteket kik tudják teljesíteni.
A jelenlegi parlamenti pártok mellett – amelyek számára, ha valóban meghatározó politikai tényezők akarnak maradni, ez a minimumkövetelmény – valamennyi körzetben egyéni jelöltet állítana például a Független Kisgazdapárt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, de a 4K!, a Magyar Munkáspárt, a Magyarországi Munkáspárt 2006 és Seres Mária Szövetségesei is vélhetően országos listára törekszenek.
