Azt ugyanis, hogy a médiához eljuttatott hanganyag nem kalózfelvétel, azaz sem kívülről, sem belülről nem hallgatták le a miniszterelnöki beszédet, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai tisztázták, és nem az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elődszervezete, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH). Ami pedig az MSZP belső köreiből ismeretlenek által kiadott eredeti hangfelvétel későbbi sorsát illeti, nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy kijelentsük: nem sok saját információt szerzett a beszéd elhangzása és a vizsgálatok 2009. július 27-i lezárása között eltelt szűk két évben az NBH.

A „Gerilla” fedőnevű ügy lezárásáról készült, és az AH honlapján múlt csütörtökön közzétett összefoglaló jelentés ugyanis alig több, mint a dokumentumban „Guevara” néven hivatkozott Rózsa-Flores Eduardo e témában adott interjúinak hivatali nyelven átírt kivonata. Rózsa-Flores 2008-ban szurdokpüspöki házában többórás interjúban mesélt – egyebek között – az őszödi beszéd kiszivárgásáról. A felvételnek számos kivonata és rövidített változata kering a világhálón.

A „szurdokpüspöki beszélgetéseket” közlő Hunhir.info portálon elérhető egy vágott változat, amely szerkezetében és tartalmában nagymérvű egyezést mutat az NBH-nak a Gerilla-ügyben készült összefoglaló jelentésével. Rózsa-Flores a vele készült interjúban – és az NBH jelentésében leírtak szerint is – úgy beszél, mint akinek csak másodkézből való értesülései vannak arról, hogy kik adhatták ki a beszédet: hallotta valakitől, illetve bizonyos dolgokra csak következtetett.

Amikor azonban arról beszélt, miképpen juttatták el a beszédet a médiához, már személyes élményeit adta közre, hiszen abban maga is közreműködött. Rózsa-Flores több akkori vezető szocialista politikust is megnevezett azok közül, akik közreműködhettek a beszéd kiszivárogtatásában, illetve dönthettek arról, hogy politikai-taktikai okokból nyilvánosságra hozzák azt.

Majd megnevezte azokat a fideszes potentátokat is, akik Debrecenben, majd Budapesten döntöttek a felvétel sorsáról, és sokszorosították a kazettát. Az NBH jelentésében mindkét oldal politikusainak a nevét kitakarták. A Gerilla fedőnevű titkos műveletet az NBH 2007 októberében rendelte el Rózsa-Flores ellen, „külföldi terrorszervezethez és szélsőséges szervezethez tartozás gyanújára” hivatkozva. Az ügy lezárásakor azonban a jelentésben egyetlen szó sem esik Rózsa-Flores nemzetközi terrorista kapcsolatairól, a hazai szélsőségesekhez fűződő viszonyáról.

Vagyis a Gerilla fedőnevű akcióból a végére teljesen kimaradt maga a „gerilla”. Rózsa-Flores a titkosszolgálati megfigyelés alatt Bolíviába utazott, hogy miért, arról még utazása előtt részletesen beszámolt egy interjúban Kepes Andrásnak, majd gépre szállt. Az NBH már csak akkor hallott felőle újra, amikor a bolíviai kormányerők meggyilkolták. Így viszont a Gerilla-művelet keretében a Guevaráról, azaz Rózsa-Floresről készült összefoglaló jelentés nem más, mint egyfajta zanzája annak, hogy Rózsa-Flores szerint kik és hogyan szivárogtatták ki az őszödi beszédet.

Bár Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon exkormányfő is beszélt egy harmadik, úgynevezett összefoglaló jelentésről, úgy tudjuk, az AH irattárában összesen kétdossziényi dokumentum található az őszödi beszéd kiszivárogtatásának titkosszolgálati vizsgálatáról. Ezek összefoglaló jelentéseit hozta nyilvánosságra a múlt csütörtökön honlapján az AH. Más összefoglaló jelentésről, amely a most közzétett két dokumentumban olvashatóhoz képest eltérő következtetéseket tartalmazott volna, sem a Belügyminisztérium, sem az AH illetékesei nem tudnak.

A titkosszolgálatok felügyeletét 2010 előtt tárca nélküli miniszterek látták el. Elképzelhető, hogy a miniszteri titkárságokon készítettek más összefoglaló jelentéseket is, mondta kérdésünkre egy belügyi illetékes, de még egy ilyen sem került elő. Nem zárható ki, hogy a Belügyminisztériumban egy újabb iratellenőrzésbe kezdenek, amelynek keretében megpróbálják felkutatni a minisztériumnak át nem adott egykori tárca nélküli miniszteri iratokat is.

Kósa elismerte

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az ATV Szabad szemmel című műsorában tegnap este elismerte: az őszödi felvételt még annak nyilvánosságra kerülése előtt ismerte. Ennek azért van jelentősége, mert Rózsa-Flores állítása szerint a kazettát ő eljuttatta Bíró Márkhoz, aki akkor a párt észak-magyarországi koordinátora volt, a fideszes összekötő pedig elvitte a felvételt Debrecenbe, ahol megmutatták Kósa Lajos polgármesternek.

Másnap délelőtt Budapesten – Rózsa-Flores állítása szerint – egy Fidesz-irodában gyűltek össze a párt vezetői, Kósa, Varga Mihály, Navracsics Tibor és Várhegyi Attila is. Orbán Viktor Brüsszelbe utazott: csak a repülőtéren értesült a felvételről. Rózsa-Flores azt állította, itt nyolc másolat készült. Kósa Lajos tegnap arra a kérdésre, hogy miként került nyilvánosságra a felvétel, azt mondta, ez szerinte követhetetlen, „sok találkozón sokan voltak ott, ahol szó volt erről”.

Arra, hogy a beszéd nyilvánosságra kerülése előtt voltak-e ilyen találkozók, azt válaszolta: előtte és utána is. Arról, hogy ő milyen körülmények közt értesült róla, elmondta: egy „miskolci fiú” hívta fel, s telefonon bejátszotta neki. Kósa ellentmondásnak tartja, hogy azok, akik kétségbe vonják Rózsa-Floresnek azt az állítását, miszerint Gyurcsány Ferenc tudtával szivárogtattak, ugyanakkor hitelt adnak annak, hogy a felvételt a Fidesz miként kezelte. (A magyarázat: a Gyurcsányra vonatkozó értesüléseket Rózsa-Flores a jelentés szerint másoktól hallotta, a kazetta terjesztésére vonatkozóan viszont közvetlen tapasztalata volt – a szerk.)

Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter az ATV-vel azt közölte, hogy a még miniszteri ideje alatt szerzett információk alapján pletykának minősíthető, hogy Gyurcsány tudtával szivárogtattak volna. Közölte ugyanakkor, hogy a Fidesz szerepére vonatkozó állításokat például híváslisták is megerősítették. Valószínűsítette, hogy „valamilyen dokumentumnak” még kell lennie az ügyben.