Végső lehetőségként a választás megismétléséről is dönthettek, de az csupán kivételesen fordult elő, legutóbb tavaly ősszel, Baján született ilyen döntés. A hatályos szabályozás szerint a választási kampány szabályainak megsértése esetén magánszemélyt a minimálbér ötszöröséig terjedő, tehát valamivel több mint ötszázezer forintos bírsággal büntethetik, a pártok viszont már másfél milliós szankcióra is számíthatnak. A legrosszabbul viszont a média járhat, a nyomtatott és az internetes sajtó, illetve a rádiók és a televíziók esetében már ötvenszeres a szorzó, azaz a bírság összege meghaladhatja az ötmillió forintot.

Szakértők egybehangzó álláspontja szerint helyes, hogy a választási bizottságok egy újabb eszközt kaptak, mert eddig alapvetően csak figyelmeztethettek, ha törvénysértést tapasztaltak. A szavazás megismétlését pedig mindössze egy-két alkalommal rendelték el, mert nem látták bizonyítottnak, hogy a jogellenes cselekmény érdemben befolyásolta volna az eredményt. Azt viszont egyelőre senki nem tudja, hogy milyen esetekben lehet majd pénzbüntetésre számítani, mert a választási eljárási törvény kevés konkrét rendelkezést tartalmaz.

Annyi biztos, hogy amennyiben egy jelölt vagy párt március első napjaiban nem adja le az ajánlóíveket, azért bírság jár: hiányzó ívenként nagyjából ötvenezer forintot kell fizetni. A jogszabály rögzíti azt is, hogy egyebek mellett munkahelyeken és tömegközlekedési eszközökön tilos ajánlást gyűjteni. Aki ezt nem veszi komolyan, szankcionálható. Miként az is, ha valaki autóbusszal szállít embereket a szavazókörökhöz. Az eljárási törvény emellett tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak.

Van néhány, a sajtó tevékenységét szabályozó rendelkezés is: a nyomtatott és az internetes újságok például csak akkor tehetnek közzé politikai hirdetést, ha tarifáikat előzetesen közölték az Állami Számvevőszékkel. A kereskedelmi rádiók és televíziók pedig kizárólag akkor sugározhatnak politikai reklámot, ha e szándékukat bejelentették a Nemzeti Választási Bizottságnál, de eddig ez még nem fordult elő. E rendelkezések megszegése ugyancsak bírsággal járhatna. Több tételes szabály viszont nemigen akad.

Így alapvetően a választási alapelvekből lehet kiindulni, amelyek között szerepel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, az esélyegyenlőség, az önkéntesség, illetve a választás tisztaságának megóvása. Legalább féltucatnyi szakértőt megkérdeztünk, egy sem akadt azonban, aki jóslásokba mert volna bocsátkozni, hogy ezekre alapozva mikor büntetnek majd a választási bizottságok. A korábbi döntésekből sem lehet igazán következtetéseket levonni, mert nem tudni, hogy egyes tipikusnak tekinthető jogsértések esetén kiszabnak-e majd bírságot.

Mindazonáltal forrásaink óvatosságra intik a jelölteket és a pártokat – de az újságírókat is –, mert könnyen beleszaladhatnak egy drága pofonba. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták például a kiegyensúlyozott tájékoztatást, ami az esélyegyenlőség fontos feltétele. Vagyis: a kampány idején elvileg akár büntetni is lehet, ha a média valamelyik politikai oldal szereplőinek jelentősen nagyobb terjedelmet vagy több műsoridőt biztosít, esetleg a pártok vagy a jelöltek lejáratására alkalmas információt tesz közzé.

A választási bizottságok korábban számos esetben marasztaltak el jelölő szervezeteket,mert a vetélytársaikról valótlan, a jó hírnevüket sértő állításokat terjesztettek. De volt olyan állami, illetve önkormányzati szerv is, amely azért tett panaszt, mert úgy vélték, egyes pártok szórólapjukon a kampány során a működésükkel kapcsolatban hamis információkat közöltek. Most azonban az esetleges hazugságnak nemcsak egy elmarasztaló határozat lehet a következménye, hanem akár milliós pénzbüntetés is. Nemegyszer előfordult, hogy a pártok kiadványairól nem derült ki, azokat mely szervezet készítette. Ezért is feddés járt, most pedig jöhet a bírság.

A jogorvoslat lehetősége természetesen minden esetben biztosított – hangsúlyozzák a szakértők. Valamennyi döntés ellen fellebbezést lehet ugyanis benyújtani, és azokról végső esetben a Kúria dönthet. Ha viszont helybenhagyják a büntetésről szóló határozatot, mindenképpen fizetni kell, mert a bírságot az adóhatóság köztartozásként hajtja be.

A szakértők óvatosságra intik a jelölteket és a pártokat: egyelőre nem tudni, mekkora szigorral csapnak majd le a szabályszegőkre