Nem kapott érdemi választ a Mazsihisz
Heisler András, a Mazsihisz elnöke elmondta, hogy igyekeznek minél több véleményt begyűjteni a közgyűlés tagjaitól, és feltehetőleg később, ezek ismeretében válaszolnak majd a miniszterelnöknek.
Lázár János államtitkár a múlt hétre ígérte, a Mazsihisz vezetői végül tegnap, csütörtökön kapták meg Orbán levelét. A kormányfő javasolja, hogy a „párbeszédet a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után” folytassák. Orbán a február 15-én hivatalosan is elkezdődött választási kampányra hivatkozik. A mostani pillanat szerinte aligha alkalmas arra, hogy „együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak. Az a veszély fenyeget, hogy a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját”. Addig is – teszi hozzá a kormányfő – „munkacsoportjaink, ha lehetséges”, folytassák a munkát.
Konkrétumnak nevezhető közlésként ennyi szerepel a négy bekezdésből álló levélben. A miniszterelnök egyebekben arról biztosítja a Mazsihisz vezetőit, hogy kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, nyitottsággal és együttérzéssel fordul az áldozatok, az emlékezni akarók, az emberi méltóság hívei felé.
Előzőleg a kormány arról döntött, elhalasztja a Szabadság téri német megszállási emlékmű felállítását. S hogy miért? Magas rangú forrásaink szerint az ok a legegyszerűbb volt a döntéshozatalnál, mégpedig az, hogy „kampány van”. Jóllehet a miniszterelnök környezete a konfliktus kezdete óta folyamatosan azt magyarázta, hogy Orbán Viktor számára a történelmi misszió az egyetlen lényeges szempont az emlékmű ügyében, a miniszterelnök nem foglalkozik százalékokkal, pártszimpátiával, a kampánnyal.
A legfontosabb érv – mondta egy ismert fideszes politikus – az lett, hogy valószínűsítették: Ron Werber, a szocialisták kampány-főtanácsadója szerette volna, ha az MSZP kijátssza a kormány, illetve a Fidesz ellen „az antiszemita kártyát”. Akkor mostantól április 6-ig semmi másról sem szóltak volna a hírek, szalagcímek. Ráadásul mindebből a Jobbik profitálhatott volna Budapesten – tette hozzá.
Forrásaink szerint viszont Orbán Viktornak semmit sem kell feladnia, már ami a történelmi-ideológiai naptárat illeti. „Húsvét még messze van, Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár pedig addig is folytathat egyeztetést a Mazsihisszel, informálisan. A kapcsolattartás részéről hivatalból is szükséges lehet, hiszen a zsidó kerekasztal társelnöke – mondták. Azt nem valószínűsítették, hogy Szakály Sándort menesztené a kormány, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válasza a Veritas főigazgatójának esetleges lemondatására határozott „nem” volt. A Sorsok Háza esetén viszont egyértelműen kompromisszumos megoldásra számítanak a kormányoldalon.
Heisler András – még a miniszterelnöki válasz ismerete nélkül – kijelentette: azzal, hogy elhalasztották a Szabadság téri emlékmű létrehozását, nem oldódott meg semmi. Hisz a jelenlegi állás szerint később, de ugyanazon a helyen, ráadásul a holokauszt-emlékév időszaka alatt mégis felállítják az emlékművet.
A Mazsihisz vezetői korábban társadalmi párbeszédet javasoltak a megszállási emlékművel kapcsolatban. Kérdésünkre, hogy amennyiben felkérés érkezik a kormánytól, a Mazsihisz hajlandó lesz-e részt venni az emlékmű koncepciójának kidolgozásában, Heisler elmondta: ha valóban sok szempontú, valódi párbeszéd kezdődik, akkor minden bizonnyal – igen. Ennek a párbeszédnek a történelemmel való szembenézést kell segítenie.
A miniszterelnöki válasz azonban nem tartalmaz ilyen felkérést. Nincs szó a Mazsihisz két másik követeléséről sem, a józsefvárosi Sorsok Háza leállításáról és Szakály Sándor menesztéséről. Nem meglepő tehát, hogy a miniszterelnöki válasz kézhezvétele után a Mazsihisz vezetői ezt írták a közgyűlés tagjainak: „lényegét tekintve az általunk felvetett emlékezetpolitikai kérdésekre érdemi választ nem kaptunk, ezért újabb rendkívüli közgyűlés összehívását nem tartjuk indokoltnak”.
Így érvényben marad az a közgyűlési határozat, amely szerint a Mazsihisz távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól, szervezetei nem veszik igénybe a pályázati támogatást. A lehetetlen helyzetbe került projektek támogatására nemzetközi adománygyűjtő akciót indítanak, nem csupán a Mazsihisz, hanem a civil zsidó szervezetek részére is. A Mazsihisz vezetőinek meggyőződése, hogy a korábban sokat kritizált „alattvalói attitűdünkből” történő felállást és a következetességet a nemzetközi zsidó közélet is értékelni fogja.
A kormányfő válaszáról külön is megkérdeztük a Mazsihisz elnökét, aki biztatónak tartja a levél hangnemét, ami reményt ad a későbbi együttműködésre. Még akkor is, ha a levél valóban kevés konkrétumot tartalmaz, és Heisler nem tudja pontosan, milyen munkacsoportokra gondolt a miniszterelnök, amikor a munka folytatásáról írt. Heisler András hangsúlyozta, hogy a Mazsihisz közgyűlése a kormányzati programoktól való távolmaradásról döntött, és nem a kormánnyal való kapcsolat megszakításáról.
A világ igazai
A kormány egyértelmű álláspontja, hogy minden szélsőséges megnyilvánulást vissza kell szorítani, és ennek érvényt szerez a mindennapokban is – mondta Pintér Sándor belügyminiszter tegnap a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetése és az ugyanazoknak odaítélt magyar Bátorságért érdemjel átadási ünnepségén Budapesten. Pintér szerint nemcsak a megemlékezés fontos, fel kell lépni minden olyan törekvéssel szemben is, amely veszélyezteti a demokratikus társadalmat, az emberi és szabadságjogok érvényesülését.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében kiemelte, a holokauszt idején a magyar állampolgárok többsége közönyös maradt zsidó honfitársai sorsa iránt, cserbenhagyták, elárulták őket. Sőt voltak olyanok is, akik segítették a nácikat. Most azok előtt tisztelegnek, akik nem maradtak közönyös szemlélők, nem fordították el a fejüket, hanem készek voltak a szabadságukat, életüket kockára tenni, hogy magyar zsidókat mentsenek meg – mondta. A diplomata arról beszélt, hogy a holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása, a zsidók ellen elkövetett népirtás tagadására tett minden kísérlet törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére. Ilan Mor szerint újra meg kell erősíteni azt a szilárd elkötelezettséget, hogy figyelni és reagálni kell arra, hogy szélsőséges politikai és társadalmi csoportok egyre gyakrabban tagadják a holokausztot Magyarországon. Küzdeni kell a magyarországi holokauszt „banálissá tétele vagy relativizálása ellen”, és arra kell ösztönözni mind a bal-, mind pedig a jobboldali politika és közvélemény formálóit, hogy együtt lépjenek fel az ilyen jelenségekkel szemben – mondta.
A nyolc elismerés többségét családtagok vették át, annak a kitüntetettnek a díját, akinek nincs élő rokona, a Jad Vasem Intézetben őrzik majd. Az egyik kitüntetett, Fekete Nagy Béla fia Pintér Sándortól nem vette át az elismerést, nem is fogott vele kezet, kifogásolva egyebek közt, hogy édesapja mellett nem terjesztették fel zsidó származású édesanyját is a díjra. Az elismerést az ünnepség után Fekete Nagy Béla unokája mégis átvette.
