Három és fél év kíméletlen harc
Ordítva verte az asztalt egy beruházásról szóló vitában a dombóvári képviselő-testület múlt heti ülésén a Fidesz-frakció egyik tagja. Az eldurvult helyzetben Szabó Loránd – a szocialisták által támogatott – független polgármester berekesztette az ülést.
Mindebben nincs semmi meglepő. A polgármester és a Fidesz-frakció ellentéte folyamatos és kibékíthetetlen, s emiatt egy városban sem maradt el és szakadt félbe annyi testületi ülés, mint Dombóváron. Hiába van a grémiumban a Fidesznek elsöprő létszámfölénye, Szabó a legkeményebb vitákból sorra jól jött ki.
Pedig kezdetben úgy tűnt, a polgármestert ledarálja a többség. Már az is meglepő volt, hogy Szabó 2010-ben elnyerte a polgármesterséget. A pedagógus végzettségű, három idegen nyelven beszélő, nagy területfejlesztési és pályázatíró tapasztalattal rendelkező Szabó Loránd 2002-ben és 2006-ban simán győzött, ám 2009 nyarán le kellett mondania, mivel egy rágalmazási perben pénzbírságra ítélték. Sokan azt jósolták, hogy Szabónak politikusként vége. Ő ennek ellenére elindult a 2010-es választáson. Hogy nyert, azt annak is köszönhette, hogy a Szabó által megrágalmazott fideszes Naszvadi Balázs összeveszett pártjával, mivel nem ő lett polgármesterjelölt. Naszvadi elindult függetlenként, s elvitt annyi voksot a Fidesz-jelölttől, hogy Szabó 46 százalékkal is nyerni tudott.
A 11 tagú dombóvári testületben hét helyet megszerző Fidesz abban bízott, hogy Szabót egy sikkasztási ügyben elítélik, s akkor úgyis mennie kell. A sikkasztást Szabó azzal követte el, hogy 2003-ban a képviselőtestület felhatalmazása nélkül átutalt 140 milliót az önkormányzat tulajdonában lévő gunarasi fürdőnek egy uniós pályázat önerejének igazolására. A fürdő másnap visszautalta a pénzt, és nyert a pályázaton. Ennek köszönhetően fejlődésnek indult Gunaras, s ma már a fürdő és a mellette megépített négycsillagos szálloda száz embernek ad munkát, ennek következtében megtriplázódott a város idegenforgalmiadó-bevétele. A pályázó önkormányzatoknál rutinszerűnek számító, ám támadható átutalás napirendre került már 2005-ben is a dombóvári testületben, s a Fidesz akkor elfogadta a polgármester érvelését. A 2010-es kampány idején mégis előszedték az ügyet és feljelentették Szabót. A bíróság első-, másod- és harmadfokon háromféle verdiktet hozott, végül 2012 januárjában a Kúria felfüggesztett börtönre ítélte Szabót, ám a jogkövetkezményektől mentesítette őt, mivel nem okozott kárt az átutalással, és haszna sem származott belőle. A Fidesz a Kúria ítéletét félreértelmezve felállította a polgármestert, akinek emiatt bírósághoz kellett fordulnia. Az ítélet visszahelyezte Szabót a posztjára.
A bíróságnak még két ügyben adott munkát Szabó és a Fidesz ellentéte. Egyszer felfüggesztették a polgármestert, mert a jegyző bevonása nélkül átírta a város költségvetésének előterjesztését, egyszer meg 20 százalékkal csökkentették a fizetését, mivel –a kormánypártiak szerint – szabálytalanul rekesztette be a testületi ülést. A két fegyelmi miatt Szabó bírósághoz fordult. Mindkétszer nyert.
Szabó az oszágos visszhangot kiváltó dombóvári ügyekben is jól harcolt. Ismert, hogy az 1848-as Batthyánykormány tagjairól készült kőszobrokat a Rákosi-rendszerben eltávolították a parlament mellől, s a kompozíciót a dombóváriak a városukba mentették a pesti „szobortemető”-ből. Az Orbán-kormány vissza akarta vinni a művet a Tolna megyei városból az eredeti helyére, ami ellen Szabó fellázította a dombóváriakat. Miután a húszezer lelkes városban háromezren aláírták, hogy ragaszkodnak a műhöz, a helyi fideszesek is megszavazták, hogy a város nem adja a szoborcsoportot. Amikor a Fidesz-frakció át akarta alakítani a helyi iskolarendszert, akkor Szabó szembefordult ezzel, s az erről szóló közmeghallgatáson a helybéliek oly mértékben utasították el a tervet, hogy a Fidesz meghátrált. Amiképp a kórházigazgatóról szóló vitában is: a polgármester meggátolta, hogy a Fidesz a saját emberét bízza meg.
Szabó hatásos húzása volt, amikor tavaly arra szólította fel a fideszes képviselőket, hogy az ellene elvesztett perek másfél milliós költségét ne az önkormányzattal fizettessék meg, hanem nyúljanak a saját zsebükbe. A fideszesek nem reagáltak a felvetésre, mintha nem érezték volna át, hogy a polgármester a morális tartásukat teszteli. Erkölcsi alapon szorította sarokba Szabó az alpolgármesterét, a fideszes Kerényi Zsoltot is. Miután alpolgármestere kezdeményezte az említett két fegyelmit, Szabó elvette tőle a feladatköreit. Akkortól a polgármester csak „címbirtokos”-nak titulálta a munka nélkül maradt Kerényit, aki megtört, és lemondott posztjáról. Később Kerényi és felesége, a szintén fideszes Bükösdi Olga – a polgármester viselkedése ellen tiltakozva – nem járt be a testületi ülésre, ezért Szabó, hogy jelezze, nem dolgoznak meg a tiszteletdíjukért, januárban leszerelte az ülésterem asztaláról a két testületi tag névtábláját, és széküket (hisz úgy se kell) kivitte az utcára. Az ironikus lépés hatására a házaspár lemondott mandátumáról. Mivel új választásra már nincs idő, a Fidesz elvesztette a minősített döntésekhez szükséges többségét.
A dombóvári fideszesek azt mondják, Szabó lekezelő és arrogáns, így nem lehet vele együtt dolgozni, pedig bennük megvan a jóindulat. Szabó azt kérdezi, hogy miből kellett volna éreznie az együttműködési szándékot, abból, hogy állandóan meg akarták buktatni? A 46 éves polgármester állítja, hogy ez a küzdelem megkeményítette őt, s ezért nem volt kíméletes az ellene áskálódókkal.
Kérdeztem arról a dombóváriakat, hogy miképp látják a polgármester és a fideszesek háborúját. A többség tudott a konfliktusról, de annak epizódjait, miértjeit nem tudták felidézni. A Fideszhez közel állók a frakciónak, az MSZP-vel szimpatizálók Szabónak adtak igazat. A magukat semlegesnek vallók legyintettek, és azt mondták: nem érdekli őket a helyi politika, a baj az, hogy Dombóvár nem megy előbbre. Ezt Szabó és a fideszesek sem vitatják.
