A Fidesz előbb tagadott, majd cáfolta saját magát
A kormány mindenféle nyilvános egyeztetés nélkül, tavaly év végén döntött arról, hogy kiemelt jelentőségű beruházásként német megszállási emlékművet emel a Szabadság téren. A kormány erről szóló határozata – és ahhoz kapcsolódó rendelete –szilveszterkor jelent meg a Magyar Közlönyben. Áldozatokról akkor még szó sem volt, csak annyit lehetett tudni, hogy az emlékművet a megszállás hetvenedik évfordulóján, március 19-én készülnek átadni.
Amikor kiderült, hogy a szobor német birodalmi sast és – Magyarország ártatlansága szimbólumaként –arkangyalt fog ábrázolni, a kezdettől meglévő kételyek egyre hevesebb tiltakozásba csaptak át. Idehaza és külföldön egyaránt. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor kinyilvánította, hogy nem tesz le az emlékmű tervéről. Kormányzati körökből még január végén is olyan kiszivárogtatások érkeztek, hogy a miniszterelnök számára az „emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat”.
A Nol.hu-n ilyen előzmények után, február 4-én adtunk hírt arról, hogy információnk szerint a parlamenti választásokig mégsem lesz német megszállási emlékmű a Szabadság téren. (A Népszava online felülete is hasonló információt tett közzé.) Úgy tudjuk – írtuk akkor –, Orbán Viktor maga döntött arról, hogy a választások előtt nem állítják fel a szobrot, és a halasztásról már tájékoztatták Rogán Antalt, az emlékműnek helyet adó V. kerület polgármesterét, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét. A szobor felállításának tervét azonban hivatalosan nem törölték. (A halasztás is a kormányhatározat módosítását igényli.)
Bár több forrásból származó értesülésünket „hivatalos helyről” is megerősítették, néhány órával később Rogán Antal – arra hivatkozva, hogy nem kapott ilyen tájékoztatást – alaptalannak minősítette hírünket. Még azt is tagadta, hogy egyáltalán lenne ilyen elképzelés, mondván: „szóba sem került, semmilyen formában”. A fideszes politikus fölényesnek szánt stílusban kijelentette, hogy „vagy félrevezette valaki az újságírót, vagy az történt, hogy ez megrendelésre született”. A kérdésre, hogy biztosan felavatják-e az emlékművet március 19-én a Szabadság téren, a polgármester már kevésbé határozott választ adott: „nem tudok arról, hogy bármi változott volna”.
Az Index megkereste a miniszterelnöki hivatal sajtóirodáját, ahol talányosan csak annyit közöltek, hogy sajtóhíreket nem kommentálnak. Az ATV úgy értesült, hogy cikkünk megjelenése után a Fidesz szondáztatja a közvéleményt, és ennek függvényében – a „politikai hasznosság elve alapján” – dől el, felállítják-e az emlékművet. Valóban van olyan lehetőség, hogy nem lesz szobor. A végső szó Orbán Viktoré.
Másnap Giró-Szász András kormányszóvivő részben megismételte Rogán szavait: az emlékművel kapcsolatban nincs tudomása olyan döntésről, ami megváltoztatná a kormány korábbi döntését. Következő nap, mielőtt Lázár János államtitkár zsidó szervezetek képviselőivel találkozott volna, egy a miniszterelnökhöz közel álló politikus lapunknak azt mondta, „minimális az esélye, hogy elhalasszák a szobor felállítását”. Ellenben Lázár János, amikor az egyik hitközség vezetője a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson rákérdezett az emlékmű elhalasztásáról szóló hírünkre, többek állítása szerint nem kívánt válaszolni a felvetésre.
Ahogy telt-múlt az idő, a kormánypárti politikusok úgy váltak megengedővé. Különböző nyilatkozataiban Balog Zoltán, Kósa Lajos vagy például Prőhle Gergely is utalt rá, hogy a Fidesz kész elhalasztani a szoboravatót.
Konstatáljuk ismét a tényt: a mostani döntés szerint a választásokig bizonyosan nem lesz megszállási emlékmű a Szabadság téren. A Fidesz és a kormány tehát előbb tagadott, aztán lebegtetett, végül pedig megcáfolta saját magát.