Hétfőn 2600 egyéni jelölt összesen 320 ezer ajánlóívet igényelt a választási irodáktól – tudatta közleményében a Nemzeti Választási Iroda. Úgy tűnik tehát, hogy valóra válhat, amit a Transparency International Magyarország és a Political Capital korábban csak vizionált: kamupártok és kamujelöltek közpénzek milliárdjait nyúlhatják le. Már tavaly októberben figyelmeztettek arra, hogy egy baráti társaságnak is megéri pártot alapítani, és ha 27 körzetben tudnak indulni, 147 milliót kapnak, amennyiben pedig mind a 106 egyéni választókerületben jelen lesznek, 597 milliót zsebelhetnek be. Igaz, az egyéni jelöltek után járó további egy-egy milliót vissza kell fizetniük, ha nem érik el a két százalékot, a többi pénz viszont marad.

Ha a többségnek sikerül összegyűjtenie az ajánlásokat, lepedő méretű lesz a szavazólap

Ha egy rendszerben lehetőség van a visszaélésre, ott lesznek is visszaélések – erősítette korábbi véleményüket Krekó Péter. A Political Capital vezetője csak ismételni tudja: miután igen kis befektetéssel nagy haszonhoz lehet jutni, jelöltek sorára lehetett számítani. Ez pedig lehetőséget teremt majd a Fidesznek arra is, hogy rácsodálkozzék az eseményekre, és a kampánya részévé tegye azt. Vagyis: rámutasson hogy az ellenzéki oldalon – esetleg a baloldalhoz köthető – olyan fantompártok jelennek meg, amelyek visszaélnek a rendszer nyújtotta lehetőségekkel, és az adófizetők zsebéből akarnak pénzhez jutni. Ez persze álságos érv – tette hozzá –, hiszen éppen a kormánypártok állították elő ezt a helyzetet, hogy még inkább megosszák lehetséges politikai ellenfeleiket. Amúgy Krekó szerint nem biztos, hogy a Fidesz ezzel csak jól járhat, mert húsz-harminc jelölt közül a kormányoldal jelöltjeit sem lesz könnyű megtalálni.

Politikatörténeti kuriózum szemtanúi lehetünk hamarosan, hiszen ennyien soha nem próbálkoztak még parlamenti mandátumhoz jutni – jelentette ki kérdésünkre Böcskei Balázs politológus, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (Idea) igazgatója. Azt egyelőre nem tudni, hogy a 2600-ból ténylegesen hányan tudják majd összegyűjteni az ötszáz ajánlást, de ez szerinte nem jelent nagy kihívást, ráadásul a pártok akkor is pénzüknél maradnak, ha pár száz forintot fizetnek az aláírásokért. Egyébként maga is találkozott olyan választókerülettel, ahol 26 politikai szervezet vette át az ajánlóíveket. 

Nyilvánvaló, hogy bizniszpártok sora lépett színre, mert a fokozott érdeklődést semmi mással nem lehet magyarázni – állítja a politológus. Mindenki tudja ugyanis – magyarázta –, hogy ismeretlen szerveződéseknek nemhogy az öt százalékos parlamenti küszöb, hanem az állami támogatást jelentő egy százalék elérésére sincs esélye. Ezt már a korábbi választásokon is sokan felismerték, hiszen míg 1994-ben csaknem 1900, 2002-ben nem egészen 1400, 2010-ben viszont csak 810 egyéni jelölt indult az akkor még 176 egyéni választókerületben. Ez azt jelenti, hogy az 1994-ben még átlagosan valamivel több mint tíz helyett legutóbb már csak négy és fél induló versengett körzetenként az egyéni képviselői helyért. Most viszont, amennyiben a 2600 fő nagyobb része valóban teljesíti a jelöltállításhoz szükséges feltételt, egy-egy választókerületben akár 20-25, esetleg még több jelölt is lehet. Ez Böcskei Balázs szerint alaposan összezavarhatja majd a bizonytalan választókat, akiknek esetleg lepedőnyi méretű szavazólapon kellene kiigazodniuk. A közélet dolgai iránt kevésbé érdeklődő, tájékozatlan embereket pedig akár el is riaszthatja a részvételtől, ha például a közmédia elég sokat hangoztatja, hogy egyes területeken már több mint húsz párt indul.

Ennek a stabil támogatói körrel rendelkező Fidesz számára kedvező politikai üzenete lehet – véli politológus –, mert egy ilyen helyzetet a bizonytalanok zöme valószínűleg nem tud értelmezni. Arra pedig nemigen veszik majd a fáradságot, hogy alaposabban tájékozódjanak, hanem inkább legyintenek az egészre. A túl sok jelölt ugyanakkor Böcskei szerint számos emberben keltheti azt az érzetet, hogy a választás komolytalanná vált, és politikai káoszba torkollik. Ennek pedig igen jelentős demobilizáló hatása van, vagyis: a potenciális szavazók egy része április 6-án inkább otthon marad.

Az új választási szabályok alapján is egyértelmű volt, hogy a Fidesz össze kívánja zavarni a választókat, s meg akarja osztani az ellenzéket – ez Kerék Bárczy Szabolcs politikai elemző véleménye, aki a DK színeiben maga is indul a választáson. A kormányoldal ezért tette könnyebbé a jelöltállítást, és kampányfinanszírozás új rendszere is ezt a célt szolgálta. Így Kerék Bárczy szerint különösebben nem meglepő, hogy szokatlanul sokan próbálkoznak, hiszen a pénz könnyen mozgatja meg az emberek fantáziáját. Ráadásul elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz még rá is játszik a helyzetre, s fantompártok és akár magánszemélyek sorát ösztönzi az indulásra.

Politikusként Kerék Bárczy egyébként úgy látja, választókerületenként bizonyosan csak néhány komoly jelölt lesz, de kétségkívül problémát okozhat, ha őket huszonvalahány másik között kell megtalálni. Ugyanakkor figyelmeztetett rá – amit személyesen is tapasztalt –, hogy soha ennyi rejtőzködő szavazó nem volt. Miután az emberek tartanak attól, hogy pártpreferenciájukat nyilvánosan is vállalják, nem tudni, mi van a fejekben, ezért nem zárja ki, hogy az akár szándékos zavarkeltés ellenére meglepő eredmény szülessék április 6-án.

Elérte a politikai célját a Fidesz – ezt hangoztatja Tóth Zoltán választási szakértő is. A kampánytámogatás jelentette ösztönző erő tehát elegendőnek bizonyult, bár egyelőre óvatosságra int, mert lehetséges, hogy a 2600 jelölt közül sokan kiesnek. Ha viszont ennyien maradnának, az szinte kezelhetetlen helyzetet teremtene –mondta –, hiszen ebben az esetben akár kéttucatnyi nevet kellene feltüntetni a szavazólapon, amelynek a mérete így megközelíthetné az egy métert. Egyéként Ausztráliában Tóth Zoltán látott A0-ás – tehát egy négyzetméternyi felületű – szavazólapokat is, amelyeken a pártok összes listás jelöltje, tehát több száz név szerepelt. A választók ott nemcsak az egyes szervezetekre szavazhatnak, hanem a jelöltek közötti sorrendre is. Azért pedig, hogy megalapozottan dönthessenek, több órán át a szavazókörben tartózkodhatnak, ahol egy pohár üdítő mellett akár meg is beszélhetik egymással, miként voksoljanak. Önmagában tehát az, ha sok ember közül lehet választani, nem feltétlenül zavarja meg a tudatos szavazókat, nálunk viszont a szakértő szerint bizonyára nem ez lenne a helyzet.