Magyar tóratekercsekre bukkantak
Az Óbudai Zsinagógában tartott tájékoztatóján az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) vezető rabbija emlékeztetett: a háború idején a németek több mint 80 ezer tételből álló, túlnyomórészt zsidó tulajdonban lévő műkincsvagyont raboltak el Magyarországról – szobrokat, festményeket és például tóratekercseket. Mint mondta, a gettókba zárt fővárosi magyar zsidók a szovjet hadseregnek köszönhetik megmenekülésüket, másfelől a szovjetek nem adták vissza a németek által elrabolt értékeket, hanem magukkal vitték azokat a Szovjetunióba.
A kutatások szerint a vagyon nagy része Moszkvába és Nyizsnyij Novgorodba került. Köves Slomó a közelmúltban tért vissza Nyizsnyij Novgorodból, ahol – Szeszler György, a Muszoe (Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete) elnöke társaságában – egy éve járt először. Az ottani Lenin Könyvtár kéziratraktárából 103 magyar tóratekercs és más vallási irat került elő. Ilyen nagy judaikai gyűjtemény fellelésére eddig nem volt példa – szögezte le Köves Slomó.
A tekercsek eszmei értékét egyelőre nehéz lenne megbecsülni. A rabbi közlése szerint egy régi tóratekercs értéke nagyobb, mint egy újé, pedig az sem csekély: 30-40 ezer dollár körül mozog. A Tóra a Biblia első öt könyve (Mózes öt könyve), a vallásos zsidó közösségekben nagy becsben tartott tóratekercsek ennek szövegét tartalmazzák. Az évezredek óta alkalmazott szabályok rendkívül szigorúak.
Meghatározott módon, kézzel, pergamenre kell írni a szöveget, ami a hivatásos tóramásolók egyéves munkáját veszi igénybe – avatott be a részletekbe Köves Slomó és Obarlander Baruch rabbi. A nácik nem elégedtek meg azzal, hogy anyagi javaiktól és életüktől megfosztják a zsidókat. Szellemi-vallási értelemben vett gyalázatot is elkövettek. Köves Slomó fotókat mutatott arról, hogy táskák és más tárgyak készültek tóratekercsek felhasználásával. Morbid módon az egyik tóratekercsre náci tiszt portréját festették. A Nyizsnyij Novgorodban megtalált gyűjtemény kiegészítő kellékei, az úgynevezett tóraékszerek hiányoznak, és sok esetben már azt sem lehet pontosan megmondani, hogy melyik tekercs melyik településről származik, Köves Slomó azt azonban biztosra veszi, hogy az összes tóratekercs Magyarországról való.
A rabbi bízik abban, hogy eredményesek lesznek a tárgyalások Oroszországgal, a tóratekercseket minél előbb restaurálhatják, majd kiállíthatják Magyarországon, Izraelben vagy például az Egyesült Államokban. Szeszler György hozzátette: mérhetetlen öröm és boldogság lenne, ha „eredeti pompájában felöltöztetve” – tehát a tóraékszerekkel együtt – tudnák bemutatni a tekercseket. A sajtótájékoztató végén újságírói kérdésekre a kormány és a zsidó szervezetek közötti konfliktus is szóba került. Mint ismert, a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése a holokauszt-emlékév kormányzati programjainak bojkottjáról döntött.
A Mazsihisz vezetői ezt követően levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, és várják a múlt hétre ígért választ. Köves Slomó hangsúlyozta, hogy az egész magyar nemzet számára lesújtó az a helyzet, ami kialakult. „Egyoldalú üzenetnek” nevezte, ha olyan látszat alakul ki, hogy a zsidók üldöztetése 1944. március 19-én, a német megszálláskor indult, hisz a zsidók jogfosztása 1920-ban, a numerus clausus elfogadásával kezdődött, később pedig más zsidóellenes törvényekkel folytatódott.
A múlt őszinte megismerése az egész nemzet érdeke – jelentette ki a rabbi, és megismételte korábbi álláspontját: káros, ha alkudozásig fajul a kormánnyal folytatott vita. Ezt el kell kerülni. Köves Slomó ebben a magyar közvélemény, a civil társadalom és a véleményformálók segítségét kérte. Balog Zoltán humánminiszter kedden az ATV Híradójában úgy fogalmazott: a szerdai kormányülésen valószínűleg szóba kerülnek azok az ügyek – Szakály Sándor történész kijelentései, a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű és a Sorsok Háza –, amelyek miatt a Mazsihisz meghirdette a bojkottot. A tárcavezető szerint elképzelhető, hogy változik a kormány korábbi álláspontja.
