Egy taktikus húzással az esetleges szegregációt megvalósító egyházat is képviselő ügyvéd olyan helyzetbe hozta a bírót, amelyben nem volt mód ítéletet hozni: az alperes jogi képviselője a tárgyalást megelőző napon, vagyis hétfő este váratlanul egy ellenkérelmet nyújtott be, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerepéről szól.

Kocsis Fülöp püspök sajnálja, hogy az iskola, így a gyerekek és a családok sorsa egy „jogi pingpongasztalon” dől elFOTÓ: KONYHÁS ISTVÁN

Az ügy előzményei tőmondatokban: a rettenetes tanulmányi eredményeket produkáló, szegregáló iskolát az előző, szocialista vezetésű nyíregyházi önkormányzat bezárta. A gyerekeket a város többi iskolájába integrálták, ehhez iskolabuszt biztosítottak. De a 2010-ben hatalomra került fideszes polgármester visszafordította a folyamatot: a város anyagi nehézségeire hivatkozva leállíttatta az iskolabuszt annak ellenére is, hogy a Roma Oktatási Alap felajánlotta az üzemeltetéshez szükséges pénzt. Az önkormányzat tárgyalásokat kezdett a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjével, s az 2011 szeptemberében tíz-tizenkét telepi gyerekkel elindította az első osztályt.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) több hiába való egyeztetés után pert indított, s a nyíregyházi önkormányzat mellett az egyházat is perbe hívta. Alperes lett mellettük utóbb a Klik is, amely átvette a települési önkormányzatoktól a közoktatási intézmények fenntartását. Érdekes módon, bár a Klik közel egy éve értesült arról, hogy perbe hívták, jogi képviselője útján mégis a várható ítélethirdetés napját megelőző este adott be ellenkérelmet, arra hivatkozva, hogy az intézményfenntartó nem jogutódja a korábbi intézményfenntartók (önkormányzatok) egyikének sem.

Az állami szervezet ügyvédje így érvel: a Klik még nem létezett, amikor a per elindult, ezért el sem marasztalható. A Czifra Károly ügyvéd által beadott dokumentum szerint az állam „nem tartja semmilyen tekintetben jogellenesnek a jelenlegi status quót, a jelenlegi köznevelési helyzetet”. A Klik a „felperes által elvárt különös integrációs feladatokat nem óhajt végrehajtani, mert arra sem lehetősége nincs, sem pedig nem is látja jelenleg szükségesnek”, holott Balog Zoltán humánminiszter korábban épp azzal érvelt az államosítás szükségessége mellett, hogy így elősegíthetik az esélyegyenlőséget.

Ehhez képest az ügyvéd beadványa szerint – idézzük – „nem vagyunk azonban »integrációs purifikátorok«, akik – ahogyan azt a keresetben felperes elvárná – egyfajta proaktív hozzáállással azt lessük, hogy nehogy valahol kialakuljon a szegregációnak a veszélye”. Ez az érvelés nemcsak az államosítás mögött húzódó esélykiegyenlítő ideológiát teszi értelmezhetetlenné, hanem a Klik szerepét is: ha szegregálás miatt a bíróság bezáratná az iskolát, akkor az odajáró gyerekeket a Kliknek kell elhelyeznie.

A görög katolikusok ügyvédje előadta, hogy nem tudják, melyik tanuló roma és melyik nem az, mert ők nem végeznek etnikai vizsgálatot – ezzel jelezte, hogy a Kállai Ernő, Jóri András ombudsmanok által 2009-ben készített, a vélt etnikai hovatartozás megállapítására készített módszertani ajánlást nem tekinti mérvadónak. Igaz, ha annak tekintené, el kellene ismernie, hogy az iskolába szinte kizárólag roma származású gyerekek járnak. Az ügyvéd leszögezte, hogy „az egyenlő bánásmód törvényből nem következik a rideg, gyerekekre káros integráció”.

Kocsis Fülöp püspök sajnálatát fejezte ki, hogy az iskola, így a gyerekek, családok sorsa egy „jogi pingpongasztalon” dől el. – A CFCF jogvédő szervezet, a jogot védi, a mi tevékenységünk viszont nem a jogot védi – fejtette ki, visszautasítva a szegregáció vádját. A püspök azt tervezi, hogy a telepen működő iskolát olyan intézménnyé fejleszti, amely vonzó alternatíva lesz bárkinek Nyíregyházán. Jelezzük: már van egy ilyen iskolája az egyháznak a város központjában, néhány megállónyira a Huszár-teleptől – igaz, oda nem jár roma gyerek.

„Felháborító a Klik szereplése. Közel egy év alatt meg sem szólaltak, tavaly március óta nem is jelentek meg a tárgyalóteremben. Mostani nyilatkozatuk csak arra volt alkalmas, hogy elodázza az ítélethozatalt” – fogalmazott lapunknak Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke.