Hová tűnt az alvilág?
Valóban, tízezerrel kevesebb bűncselekmény történt, mint 2012-ben, 111 ezer helyett 101 ezer. Ugyanannyi gyilkosságot követtek el, mint 2012-ben: 46-ot. Kevesebb vagyon elleni bűncselekmény történt, de nőtt a lakásbetörések száma. A legtöbb betörést, 742-t, a II. kerületben követték el. Jelentősen csökkent az autólopások száma (4000-ről 3400-ra), a 2012-ben regisztrált 5500 autófeltöréssel szemben tavaly ebből a bűncselekményfajtából ezerrel kevesebbet jelentettek.
Látványosan csökkent a rablások száma: míg 2012-ben 1500, tavaly 909 történt. E súlyos bűncselekmény visszaszorulását Tóth Tamás kérdésünkre részben a BRFK és a Készenléti Rendőrség egyenruhásainak fokozott közterületi jelenlétével és aktivitásával, részben pedig azzal magyarázta, hogy jelentősen javult a bűnügyi szolgálat felderítési eredményessége. Példaként elmondta, hogy 2012-ben a rablások 31 százalékában sikerült csak elfogni a tetteseket, tavaly már minden másodikat.
A rendőri aktivitás növekedését mutatja, hogy az előző évi ötödével nőtt az őrizetbe vételek és 17 százalékkal az előzetes letartóztatásra tett indítványok száma, és a 2012-es 233-mal szemben tavaly 1150 esetben állítottak bűnelkövetőket „gyorsított eljárás keretében” bíróság elé. Tóth Tamás a Népszabadságnak adott interjújában (amely teljes terjedelmében a Nol.hu-n olvasható) azt hangsúlyozta, hogy számára mégsem a statisztika a mérvadó. Sokkal inkább az, hogy a felmérések szerint a főváros lakói és az önkormányzatok szerint biztonságosabb lett a város.
A kerületi kapitányságok visszakapták több olyan bűncselekmény nyomozásának a jogát – az autólopásokét például –, amelyek az embereket leginkább irritálják. Visszakerült a helyszínelés is a kerületekhez, így már nem kell órákat várni, hogy a szakemberek rögzítsék a tettesek hátrahagyott nyomait, és – mivel a kerületi helyszínelő a kerületi nyomozó kezei alá dolgozik – a munka minősége is javult.
A főkapitány által „biztató kezdeti sikereknek”minősített eredményekhez persze szükség volt arra is – ismerte el Tóth Tamás –, hogy a kormány döntése nyomán a tulajdon elleni szabálysértések esetén a pénzbírságot elzárásra változtassák, az új szabálysértési törvényre, a házi őrizetre vonatkozó szabályok szigorítására, vagy éppen az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos jogosítványainak a bővítésére. A BRFK három éve jelentős szervezeti változtatásokat hajtott végre. Drasztikusan csökkentették a központi egységek létszámát, és a felszabadult rendőri erőt a kerületi kapitányságokon helyezték el.
Ennek köszönhető Tóth szerint, hogy a kerületekben gyorsabb lett az ügyintézés, megvan a szükséges tudás ahhoz, hogy az egyes ügyek mélyére ássanak, így nemcsak a felderítés és a bizonyítás lesz hatékonyabb, de a bűnmegelőzés is. Pár éve még a több kerületet is uralmuk alatt tartó, a vendéglátósoktól és a kereskedőktől védelmi pénzt zsaroló, drogot terjesztő és prostituáltakat futtató alvilági csoportok összecsapásairól szóltak a fővárosi bűnügyi krónikák. Hová lett a budapesti alvilág? – kérdeztük a főkapitánytól, aki erre azt felelte: egy része a börtönökben, mások illegalitásban. A rendőrségnek az elmúlt években sikerült szétzilálnia, megosztania és felszámolnia a legtöbb „régi, ismert bűnszervezetet”.
Tóth Tamás szerint a három éve meghirdetett változások eredményei kezdenek beérni. Akkor egy „együttműködő, támogató, segítő rendőrség” kialakítása volt a cél, amely „szóba áll a lakossággal”, együttműködik a civil szervezetekkel, egyházakkal, iskolákkal. Ahol a bűncselekmény áldozata, károsultja a testület számára nem „zavaró tényező”, hanem az a polgár, aki segítségre szorul, és akit már az eljárás kezdetén tájékoztatni kell, hogy az ügyében mikor milyen lépések várhatók – nyilván csak olyan mértékben, amit a szakma szabályai még megengednek.
