Lázár János miniszterelnökségi államtitkár korábbi ígérete szerint Orbán Viktor levelének már meg kellett volna érkeznie, de vasárnap estig ez nem történt meg. A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése elsöprő többséggel úgy határozott, hogy távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól. A Mazsihisz a német megszállási emlékmű és a Sorsok Háza leállítását, valamint Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet vezetőjének a menesztését szeretné elérni.

A megszállási emlékmű látványterve

A Mazsihisz három pontja téma volt a zsidó szervezetek és Lázár János találkozóján is, amelyet még a bojkottról döntő közgyűlés előtt tartottak. Lázár közölte, hogy a „felvetett problémákat” továbbítja a kormányfőnek. Akkori közlése alapján Orbán Viktor válaszának a múlt héten kellett volna megjönnie. (Időközben a Mazsihisz vezetői levelet írtak a miniszterelnöknek: a józsefvárosi Sorsok Háza esetében alternatív lehetőségként azt javasolták, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában jöjjön létre az Együttélés Háza.)

Kérdésünkre, hogy mit szól a késlekedéshez, Heisler András csak ennyit mondott: „Türelmes és optimista közösség a miénk. Ugyanakkor elvárjuk, hogy az adott szónak súlya legyen.” A Mazsihisz elnöke semmiféle információt nem kapott a kormányzattól arról, hogy mikor válaszol a kormányfő. Vasárnapi évértékelőjében Orbán Viktor nem beszélt a kormány és a Mazsihisz konfliktusáról, nehezményezte viszont, hogy szerinte azt is mások akarják megmondani, hogyan emlékezzünk.

A kormányfő megjegyzése Heisler András figyelmét sem kerülte el, de ezzel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) felfüggeszti a holokauszt-emlékév megszervezésére kapott támogatásainak a felhasználását, amíg a kormány nem ad kérdéseire „megbékélést szolgáló, a zsidóság egyetértését elnyerő választ” – közölte az egyesület elnöksége vasárnap. A szervezet közleményében elfogadhatatlannak nevezi azokat a „fejleményeket, döntéseket, kormányzati terveket, amelyek nemcsak a zsidó közösség érzéseit sértik, hanem minden olyan magyar állampolgárét, aki a múltról felelősen gondolkodó többséghez tartozik, és békében szeretne élni bármilyen kisebbséghez tartozó honfitársával”.

A Mazsike ilyennek nevezi a Szabadság téren a német bevonulásra emlékező emlékmű állításának tervét „kétes értelmű szimbólumokkal, a magyar államnak a holokausztért viselt felelősségének relativizálását célozva”, valamint azt is, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén olyan holokauszt-emlékhely és oktatási központ készül, amelyhez „egyetlen zsidó szervezet véleményét, észrevételét sem vették figyelembe”. Az egyesület azt sem tudja elfogadni, hogy Szakály Sándor történész „a történelmi tényeket és a mai hivatalos álláspontot is semmibe vevő, hazug történelmi állítással próbálja menteni a magyar állam felelősségét a Kamenyec-Podolszkijba deportáltak elpusztításában”.

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a Szabadság térre tervezett, a német megszállásra emlékező szobor felállítása indokolt, de annak módja és időkerete semmiképpen sem lehet akadálya a közös emlékezésnek – ezt Pröhle Gergely külügyi helyettes államtitkár mondta az ATV Szabad szemmel című műsorában. A külügyi helyettes államtitkár – aki egyúttal a zsidó közösségi kerekasztal társelnöke is – úgy véli, a kormány és a Mazsihisz közötti konfliktus kompromisszummal zárulhat le, mint mondta, „arcvesztés nélkül”.