Ha a Fidesz–KDNP pártszövetségnek kétharmados többsége lesz a következő parlamentben, akkor egy a kormánypárton belüli csoport – amelynek Orbán Viktor miniszterelnök is a tagja – fölgyorsítaná a folyamatot, és már 2017. január 1-jétől minden cégnél az 1200, illetve állattenyésztő telep és/ vagy vetőmagtermelő ágazat esetében az 1800 hektáros birtokmaximumot alkalmazná.

Három elmélet versenyez egymással – mondta Lázár János. Az egyik már 2017-től alkalmazná a birtokmaximumot, a másik öt év haladékot adna, a harmadik pedig hagyná, hogy leteljenek a jelenleg érvényben lévő haszonbérleti szerződések. (Az államtitkár nem fejtette ki, hogy azok a szerződések, amelyeket az első Orbán-kormány idején kötöttek, amikor tizenkét állami gazdaságot privatizáltak Fidesz-közeli vállalkozóknak, ötven évre szóltak, és ezek azok, amelyek csak 36-38 év múlva telnének le.)

Lázár a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület által szervezett gazdafórumon kijelentette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát úgy kell nézni, hogy a közeljövőben jó néhány feladatot átvesz a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a politikai képviseletet pedig átveszi a Magosztól. „Az a célunk, hogy öt-tíz év múlva, bármilyen kormány legyen is hatalmon, bármilyen többség is legyen a parlamentben, a Magyar Agrárgazdasági Kamara képes legyen arra, hogy a magyar gazdatársadalom érdekeit kompromisszumok nélkül tudja képviselni.

Ehhez erőre van szükség. Ezt az erőt jogi eszközökkel oda fogjuk adni a kamarának. Az agrárkamara stratégiai szövetségesünk. Nem véletlenül került Győrfy Balázs a Fidesz országos listájának 13. helyére” – fogalmazott Lázár János. Szerinte fontos, hogy a vidéken élők „a maguk urai lehessenek”, ne alkalmazottak. Ennek érdekében igyekeznek a birtokstruktúrában a nagybirtok és a családi gazdaság közötti 50-50 százalékos jelenlegi arányt 80-20 százalékos arányra eltolni a kisbirtok javára.

A Miniszterelnökség államtitkára elmondta: hazai és brüsszeli támadás is készül a földtörvény ellen. A hazai támadás azon alapul, hogy a földtörvény szerint termőföldet csak földművesként nyilvántartott személyek vásárolhatnak. Ilyenek azonban maximum félmilliónyian lehetnek – vagyis a másik 9,5 millió magyar állampolgár a földtulajdonszerzés tekintetében jogfosztottnak tekinthető.

Lázár szerint ez a kifogás kivédhető, annál is könnyebben, mivel az Európai Uniónak nincs kifogása a 9,5 millió magyar állampolgár „jogfosztása” ellen. Az Európai Unió két másik dolgot támad. Az egyik – és ebben Lázár szerint nagyon nagy harc lesz –, hogy gazdasági társaságok is vásárolhassanak földet. Ebben a kérdésben politikai észrevételek már vannak, jogi eljárás még nem indult. Brüsszel kifogásolja a helyi földbizottságok földtörvénybeli szabályozását is.

Ha ugyanis a helyi bizottság elutasítja, hogy valaki földet vásároljon az adott település közigazgatási területén, az ellen a földtörvényben nincs jogorvoslati lehetőség. A kormány gondolkodik, hogy a települési önkormányzatokra vagy egy újonnan létrehozandó megyei földbizottságra bízza a másodfokon való döntést. Lázár szerint bármelyik inkább, mint a bíróság, amely csak jogot, de nem igazságot szolgáltat.