A lapunk birtokába került tanulmány szerint feladatuknak tekintették, hogy „a legfőbb közjogi méltóságok elhelyezését tartós és méltó módon, a történelmi előzmények figyelembevételével” megoldják, és javaslatot tettek „a 15 ezresre becsült állami intézményi apparátus intézményrendszerének” gazdaságos, korszerű és magas minőségű elhelyezési koncepciójára is. A tanulmány ugyanakkor Budapest hosszú távú, rendszerszerű fejlesztését szem előtt tartva tesz kísérletet a lehetséges csomópontok megtalálására. A jelek szerint ez egy hosszú tervezési folyamat előkészítése, amely a fókuszt elsősorban a főváros stratégiai kérdéseire helyezi.

A kabinet ismét fontolgatja a kormányzati negyed megépítését. Fontos szerep juthat a budai Várnak

Ami a miniszterelnöki hivatal és kabinet helyének megtalálását illeti, a tanulmány szerzői hét helyszín-kombinációt vizsgáltak. Négyben a Sándor-palota, illetve a mellette álló Karmelita-kolostor a miniszterelnök munkahelye. A hivatalé ezekben az esetekben a Kossuth téri Vidékfejlesztési Minisztérium; a jelenlegi, Kossuth tér 4. alatti épület; a MTESZ közeli, modern székháza; illetve a várbeli MTA-tömb. A várnegyedben található épületek közül fölmerült még a Szentháromság téri egykori Pénzügyminisztérium, illetve az Erdődy-palota (a mai Zenetudományi Intézet) és a Táncsics-börtön hasznosítása is.

A szakemberek az alkotmányos elvek, a hatékonyság, a megjelenés, a városrendezés, a biztonság, a költség és a városfejlesztési hatás szempontjából pontozták az egyes kombinációkat. Ennek megfelelően a győztes ezúttal sem valamely vári helyszín, hanem a kabinet és a hivatal vidékfejlesztési minisztériumbeli elhelyezése lett. A Sándor-palota és a VM társítása a második helyen végzett: ez a megoldás kevésbé hatékony, rosszabb a város szempontjából és költségesebb, viszont alkalmasabb a tradíció őrzésére és a reprezentációra.

Tekintve, hogy a Sándor-palota jelenleg foglalt, a tanulmány vizsgálja a Köztársasági Elnöki Hivatal lehetséges elhelyezését is. Itt a jelenlegi helyszín győzött, másodikként viszont a királyi palota A és B épülete – a jelenlegi Magyar Nemzeti Galéria – végzett. (Mint ismeretes, a Városligetben tervezik uniós pénzből felépíteni az MNG új épületét.) Szóba került még a Teleki-palota újjáépítése (ez egyúttal rezidenciául is szolgálhatna) és az Erdődy-palota hasznosítása is.

A tanulmány számol azzal, hogy a Kúria 2018 körül visszaköltözhet a Kossuth téri épületébe (a Néprajzi Múzeum új helyét ugyancsak a ligetben képzelik el). Az Alkotmánybíróságot illetően arra hívják fel a figyelmet, hogy a Donáti utcai elhelyezés nem méltó a testület közjogi szerepéhez. A tanulmány hangsúlyozza: a demokrácia három klasszikus ágának egysége és függetlensége a térben egyedülálló módon teremthető meg a Kossuth tér épületeiben. Épp ezért a szerzők nem javasolják a hagyományos kormányzati negyedből elköltöztetni a fontosabb minisztériumokat. Ésszerűnek tartanák ugyanakkor a háttérintézmények és más hivatalok számára gazdaságosan, hosszú távra ütemezetten létrehozni azt az új kormányzati negyedet, amely a város egy revitalizációra váró pontján kaphatna helyet. Lehetséges helyszínként fölmerült a Dráva utca –Népfürdő utca, a Pozsonyi út – Kárpát utca, a WestEnd II., a Haller-kapu, a csepeli szigetcsúccsal átelleni Déli-kapu, valamint a Déli pályaudvar és a Déli pályaudvari rendező területe.

Mint emlékezetes, ezeket a kérdéseket a rendszerváltás óta fontolgatják az egymást követő kormányok. Elsőként Antall József kormányfősége idején merült föl, hogy – visszanyúlva a háború előtti tradícióhoz – a várnegyedbe kerüljön vissza a miniszterelnök kabinetje és néhány kormányszerv. 1999-ben, a Fidesz első kormányzása idején a mostani tanulmány készítői már pályázatot is nyertek az új kormánynegyed megtervezése témájában: akkor kilenc helyszín került szóba, de a tervek közül végül csak a Sándor-palota – a miniszterelnök számára történő –felújítása valósult meg. (Medgyessy Péter miniszterelnök azonban nem költözött be az épületbe, hanem az államfő rendelkezésére bocsátotta.) A közreműködők a mostani ciklusban részt vettek a budai várnegyed 25 évre szóló fejlesztési stratégiájának kidolgozásában is: a munkaanyagot tavaly fejezte be a Középülettervező Zrt.

A kormánynegyed ügye egyébként 2007-ben is napirendre került. Mint emlékezetes, a Gyurcsány-kormány a Podmaniczky utca mentén, elhanyagolt vasúti területen szerette volna megvalósítani a beruházást, de 2008 elején kénytelenek voltak leállni a tervezéssel. Szijjártó Péter, a Fidesz akkori szóvivője elszámoltatást követelt és azt, hogy „nevezzék meg, ki a felelős azért, hogy a kormány az ország jelenlegi helyzetében belevágott egy 140 milliárdos luxusberuházásba”.