Tankönyvrendelet csapdákkal
Igaz, ebbe a széles körbe nem tartoznak bele a tankönyves vállalkozások és a tankönyveseket tömörítő szervezetek, míg az önkormányzatok, az egyházak igen. Jellemző, hogy a tervezetet véleményezésre eljuttatták még az érintettnek a lehető legnagyobb jóindulattal is csak nehezen minősíthető Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátusnak is.
Persze a tankönyves vállalkozásoknak lényegében már mindegy is: a rendelettervezetből, amelynek áttanulmányozására mindössze öt napot adott a tárca, úgyis csak azt olvashatnák ki, hogy akkor járnak a legjobban, ha minél hamarabb fölhagynak eddigi tevékenységükkel.
A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke –ennek a szervezetnek a működését a kormány a tankönyvpiac szétveréséről szóló törvényben március 31-ével megszünteti, átalakulását pedig megtiltja – azt mondja: a tervezet legfontosabb rendelkezése, hogy piaci kiadó a saját kezdeményezésére többé nem adhat be tankönyvvé nyilvánításra kiadványt, csak akkor, ha erre a miniszter felhívást (pályázatot) tesz közzé. Szarvas-Ballér Judit a kacifántos jogi szöveget átböngészve arra jutott, hogy az tele van olyan csapdákkal, amelyek miatt az a vállalkozás, mely eddig valamiért még nem dobta be a törülközőt, ezután biztosan megteszi. Ilyen csapdáknak tekinthetők a jogszabálytervezeten végigvonuló határidők. Azokat a könyveket, amelyeket a miniszter kezdeményezésére a kísérleti tankönyvfejlesztési program keretében fejlesztettek ki, tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja, és felkerül arra a tankönyvjegyzékre, amelyről az iskolák rendelhetnek. A rendelési határidő pedig az eddig megszokottól eltérően nem március vége, hanem április utolsó munkanapja. Csakhogy van egy póthatáridő is: ha egy iskola módosítaná a már feladott rendelést, azt június 30-ig megteheti. Erre akkor ad lehetőséget a jogszabálytervezet, ha változna az osztálylétszám, illetve ha időközben az adott tanévi tankönyvjegyzéken újabb tankönyv bukkanna fel. Hogy mindenki értse, mindez magyarul azt jelenti: ha az állam június 15-re készítteti el az állami tankönyvet, az június 30-ig – 15 napon belül – felkerül a tankönyvjegyzékre, így az iskolák akár az utolsó napon is lemondhatják a korábbi, piaci kiadóktól származó tankönyvrendeléseiket. – Azok a vállalkozások, amelyek kapnak az iskolától egy rendelést tavasszal, leadják a nyomda felé az igényt, legyártatják a könyveket, majd június végén akár az egész rendelést elbukhatják – mondja a TVOT elnöke, hozzátéve: értelmezhetetlen, hogy mely évfolyamokra terjedne ki e rendelettervezet, amelyet az Index teljes terjedelmében közzétett. Az viszont teljesen világos, hogy a kormány által monopolhelyzetbe hozott könyvtárellátó (Kello) ennek elfogadása után húszszázalékos jutalékban részesül minden kiadvány esetében. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a tankönyvpiac tönkretétele előtt a terjesztésért nagyságrendileg 15 százalékot fizettek a kiadók, amiből az iskolák is kaptak 6 százalék jutalékot. Most a kiadóknak 20 százalékot kell fizetniük, a megduzzadt hasznot azonban nem osztja vissza a tankönyvvel foglalkozó állami cég tanároknak. Nekik ma már csak tanulónként 100 forintot fizet a Kello. Ráadásul ezzel a pénzzel is késik. Információnk szerint ugyanis még mindig tartozik a cég: a kiadóknak nem fizette ki maradéktalanul a tankönyvek vételárát, miképpen a tanárok közül is vannak olyanok, akik nem kapták meg a gyerekenkénti 100 forintot.
Szüdi János jogász, közoktatási szakértő szerint a tankönyvrendelésről szóló rendelet humbug, hiszen semmi szükség rá. – A törvény már mindent elrendezett. Kiderül belőle, hogy egy tantárgyhoz maximum két tankönyv tartozhat, miként az is, hogy nem kell alkalmazni a tankönyvvé nyilvánítási eljárást, ha a miniszter pályázatot hirdet. A minisztérium most gyártott a nem létező tankönyvpiacról egy rendeletet. Hoffmann Rózsa rábök arra a könyvre, amelyik tetszik neki, kiír rá egy pályázatot, és kész. Erre a törvény már lehetőséget ad. Az egy szem kötelező tantervhez és a maximum kettő tankönyvhöz kell ezt a cirkuszt csinálni? Porhintés az egész – összegzett keserűen.
