Rosszul titkosított jelentés rejti a Gripen-beszerzés minden adatát
A Honvédelmi Minisztérium egyelőre gondolkodik azon, miként is értékelje a NAIH-vizsgálat eredményét, az adatközlést ezért egyelőre megtagadta. A Népszabadság szükség esetén kész bírósági eljárást indítani a jelentés megismerhetőségéért.
Az úgynevezett Vadai-jelentés körüli jogi vita fél éve kezdődött, amikor lapunk szerette volna áttekinteni a Gripen vadászgépek 2001-es beszerzésével foglalkozó jelentésben szereplő információkat, és megtudni, hogy a dokumentum titkosítását fel lehet-e oldani. A Vadai Ágnes (egykori szocialista, jelenleg DK-s politikus) nevével jegyzett dokumentumot azonban a Fidesz-kormány apparátusa sokáig nem találta: a HM szerint, „ha el is készült az állítólagos jelentés, az minősített iratként a HM irattárában sosem létezett”. Hende Csaba honvédelmi miniszter – ő a fideszes Gripen-beszerzés idején az igazságügyi tárca politikai államtitkára volt – korábban úgy nyilatkozott: a jelentés szabályszerű formában sem minősítve, sem „ügykezelve” nem volt, amiből az következik, hogy aki nyilvánosságra hozza annak tartalmát, államtitoksértést sem követ el.
A nyolcvanöt oldalas dokumentumot még Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő utasítására Vadai Ágnes akkori honvédelmi államtitkár és néhány elemző készítette. Az iratnak csak egy szűk részét hozták nyilvánosságra, az egész csomagot az eredeti, államtitoknak minősülő lízingszerződés bizonyos részleteinek átemelése miatt negyvenöt évre titkosították. A Vadai-bizottság egyebek mellett azt állapította meg: közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a gépek beszerzését 2001-ben, ráadásul a HM nem a Gripen, hanem F–16-os amerikai gépek beszerzését javasolta a nemzetbiztonsági kabinetnek, amely hivatalosan nem is dönthetett volna. Nem készült teljes körű költségelemzés, és a szerződéskötés után sem tisztázták, miből finanszírozzák a vadászgépek bérleti díját.
Az elveszettnek hitt jelentést végül megtalálták, az irat a HM tájékoztatása szerint szám nélkül, egy példányban készült. „A dokumentumot nem ügyviteli úton továbbították a miniszterelnök részére 2007 októberében. A jelentésnek a mai Miniszterelnökség jogelődje adott számot. Ezzel a számmal került vissza 2009-ben a dokumentum a honvédelmi tárcához, és azon belül a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal jogelődjének irattárába, ahonnan egy tételes ellenőrzés után végül előkerült” – fogalmazott a tárca.
Kérdésünkre hozzátették, hogy a jelentés titkos minősítése az alaki hibák ellenére tartalmilag indokolt volt, vagyis a dokumentum mégsem nyilvános, így azt továbbra sem kívánják megmutatni.
Az ellentmondások és az adatkezelés kivizsgálása érdekében a Népszabadság az adatvédelmi hatóság elnökétől kért tájékoztatást. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke nemrég – több mint féléves vizsgálódás után – terjedelmes állásfoglalást küldött lapunknak és a honvédelmi tárcának. A hatóság írásbeli felvilágosítást kért a szaktárcától a Vadai-jelentés hollétéről, készítéséről, annak minősítéséről, kezeléséről, a minősítés felülvizsgálatának részleteiről, és másolatot kért be a HM titokvédelmi és ügyviteli szabályzatáról is. A jelentés egyébként két részletből áll: a törzsszövegből és egy pénzügyi mellékletből – ezeket azonban eltérő időpontokban titkosították.
A NAIH többek között azt állapította meg, hogy a minősítő elmulasztotta az „államtitok” minősítés megjelölését az iraton, ezért a jelentés minősítése érvénytelen, minősített adat nem jött létre. Szintén megállapították, hogy a pénzügyi mellékleten szerepel ugyan a „szigorúan titkos” felirat, a minősítő neve és beosztása, illetve a minősítés megjelölése és érvényessége viszont már nem, ami a NAIH álláspontja szerint szintén azt jelenti, hogy a melléklet titkosítása is érvénytelen.
A hatóság ismerteti, hogy a szaktárca jelenlegi vezetése szerint az előző ciklus irányítói elemi eljárási szabályok megszegésével kezelték a dokumentumot: csak egy példányban készítették el, nem látták el titkos ügykezelésre utaló számmal, az iratot pedig az akkori Miniszterelnökségre küldték meg. A NAIH szerint ugyanakkor – mivel a Vadai-bizottság nem a HM, hanem az akkori miniszterelnök alá tartozott – a honvédelmi előírások nem kérhetők számon. Péterfalviék viszont azt is leszögezik: a jelentés ideiglenes elvesztése arra utal, hogy az adatkezelők nem tartották be a köziratok és a minősített adatok megőrzésére vonatkozó törvényi előírásokat.
A hatóság megállapította, hogy a jelenlegi fideszes vezetés tavaly májusban felülvizsgálta az irat minősítését, és az eredetileg 45 évre (2053 végéig) szóló titkosítási határidőt 2043 májusára módosította. A NAIH leszögezi, hogy ez az időpont sem felel meg az előírásoknak, mert a határidő legfeljebb harminc év lehet. A hatóság ezért megállapította: a jelentés és a melléklet minősítése, valamint a minősítés felülvizsgálata is érvénytelen volt.
„A Hatóság tudatában van a Jelentés (és a Melléklet) érvénytelen minősítésére vonatkozó megállapítás súlyának és annak, hogy a Jelentésben rögzített, honvédelmi érdekből védendő adatok nyilvánosságra kerülése esetén Magyarország honvédelmi érdekei súlyosan sérülhetnek, azonban a hatályos törvények alapján nem tehetett más megállapítást. A Jelentés minősítésének érvénytelenségéért a minősítőt terheli a felelősség” – olvasható a NAIH állásfoglalásában. Péterfalviék a vizsgálati anyagban felszólították a HM jelenlegi vezetését – mint a minősítő jogutódját –, hogy teljesítse a jelentésben és a mellékletben található közérdekű adatok megismerésére vonatkozó igényeket, és 2010. áprilisig visszamenőleg tekintse át a felülvizsgálati gyakorlatát; ha szükséges, úgy vizsgálja felül a nemzeti minősített adatok érvényességi idejét. „Ha a minősítő jogutódja a fenti felhívásokat figyelmen kívül hagyja, akkor a hatóság közérdekű adatigény elutasítására vonatkozó bejelentés esetén az információs törvény titokfelügyeleti hatósági eljárásra vonatkozó szabályai szerint fog eljárni” – zárul a NAIH állásfoglalása.
Az ügyben, hivatkozva a hatóság megállapításaira, megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, kérve a teljes Vadai-jelentés és mellékletének másolatát. AHM viszont az adatigénylésünket azzal ütötte el, hogy a hatályos törvény szerint az adatkezelőnek csak akkor kötelessége haladéktalanul megtenni a felszólításban megjelölt intézkedéseket, ha azzal egyetért. Ellenkező esetben harminc napon belül erről tájékoztatja a NAIH-t. Ujfaludi Zoltán alezredes, a HM belső adatvédelmi felelőse hangsúlyozta: a tárca még vizsgálja a hatóság állásfoglalását, addig az adatok megismerését nem áll módjukban teljesíteni. Ehhez tartozik, hogy végső elutasítás esetén a Népszabadság – a Transparency International együttműködésével – kész bírósági eljárást kezdeményezni az adatok megismerhetősége érdekében.
