Reformkönyvelés: Egy különös elszámolási ügylet nyomában
A Magyar Református Egyházat (MRE), a Károli Gáspár Református Egyetemet, és személyesen Bölcskei Gusztáv püspököt érintő ügy különös körülményei sem a rendőrség, sem az ügyészség „ingerküszöbét” nem érték el. Az ügyben nem indult nyomozás, sőt az adóhatóság sem indított eljárást, holott nem mindennapi, hogy egy építőipari cégnek 52 millió forintot nem átutalással, hanem készpénzben fizetnek ki. Nem beszélve arról, ha egy püspök hivatalos levélben kreatív könyvelésre buzdít.
Az ügy lényege röviden: a második Gyurcsány-kormány egy 2006. december 23-án kelt határozattal az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) tartalékából 115 millió forintot különített el a református egyház számára „egyházi beruházások, felújítások, rekonstrukciók támogatására”. A közpénzt az egyház egy összegben kapta meg a bankszámlájára. Ám nem telt el egy hónap, az említett 115 millió forinttal Bölcskei Gusztáv hihetetlen módon már el is számolt!
A püspök a minisztériumnak írt, 2007. január 19-én kelt levelében így fogalmaz (betűhíven közöljük): „a kormány által 2006 decemberében a Történelmi Egyházak részére biztosított rendkívüli támogatási keretből Egyházunknak átutalt 115 MFt-ról – melyet ezúton is köszönünk – az alábbiak szerint számolunk el: Református Missziói Központ rekonstrukciója: 87 774 588 Ft, Balatonfenyvesi konferenciaközpont rekonstrukciója: 63 954 497 Ft. Tisztelettel kérjük az elszámolás elfogadását, s amennyiben szükséges, számlamásolatokat és szöveges beszámolót is rendelkezésre tudunk bocsátani”.
E levélben nemcsak az a megdöbbentő, hogy a pár hete átutalt támogatás felhasználásáról már számla is van, hanem az, hogy a számok nem stimmelnek: nem 115 millió a végösszeg, hanem több mint 150 millió forint. A furcsaságok sora azonban folytatódik. Habár a püspök januárban „elszámol”, a zsinat tanácsosi titkársága februárban ezt írja a minisztériumnak: „a 115 millió forint összegű rekonstrukciós támogatásra megjelölt célt szeretnénk megváltoztatni. Az új cél a Károli Gáspár Református Egyetem Reviczky utcai épületének rekonstrukciója lenne”.
A kérést az ugyancsak kreatív tárca elfogadja, és 2007. február 21-én az egyetem felújítására aláírnak egy szerződést. Rögzítik: a támogatás csak a meghatározott célra használható. Ennek dacára pár héttel később, március 5-én Bölcskei Gusztáv és Nagy Sándor főgondnok az egyetem rektorának, Szűcs Ferencnek ezt írja: az egyház a „beruházás kapcsán keletkezett számlákat 115 millió forint értékben elszámolásra átengedi, hogy ily módon az OKM felé meg tudjuk tenni az elszámolást. Az egyetem pénzügyi támogatást nem kap, az egyház pusztán a számlákat kívánja felhasználni az elszámolás teljesítéséhez. Erre a megoldásra azért van szükség, mert a támogatási szerződés értelmében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni az összeg felhasználásához, ez pedig – tudomásunk szerint – az egyetem beruházása kapcsán már folyamatban van”.
Ez furcsa érvelés a „kreatív könyvelés” mellett, de végül is bejött: az egyház 2008-ban elszámolt a teljesítésről. Igaz, a csatolt iratok közt volt egy 2007. augusztusi számla, miszerint a felújítást elvégző Gesztelyi Zrt.-nek készpénzben fizettek ki 52 millió forintot. Az Egyházfórum cikke meg is jegyzi: 52 millió még húszezres bankjegyekben is 2626 darab bankó. Hogy mi történhetett a háttérben? Mivel az egyetemen ténylegesen megvalósult felújításra az intézmény más forrásból már kapott támogatást, így a 115 millió forint közpénz éppen megfelelt arra, hogy lefedjék vele a beruházás egyes elemeit. Nem bonyolult, csak ügyesen kell papírozni.
Az Egyházfórum cikkére a református egyház vezetése hosszú közleménnyel reagált. Közölték, hogy jogi lépéseket fontolgatnak a lap ellen, s azzal a magyarázattal álltak elő a kérdéses 115 millióról, hogy „ez az állami támogatás fenntartói szempontból az egyetemnek adott 2006-os megelőlegezett egyházi támogatás utólagos fedezetének értelmezhető, hiszen az egyházi támogatás ugyanazt a célt szolgálta, mint az állami”. Magyarán: egy meghatározott célra adott állami forrás úgy értelmezhető, ahogy akarjuk. E közlemény és a lap válasza az Egyházfórum legfrissebb számában olvasható.
Jakab Attila kérdésünkre azt mondta: az a tény, hogy ebben az ügyben az ügyészség és a rendőrség nem tesz semmit, bizonyítja Magyarország „balkáni világát”. Szerinte itt mindenki csak azt teheti meg, amire engedélyt kap, ami politikai oldaltól független. A vallástörténész szerint ebben az ügyben hallgatólagos megegyezésről beszélhetünk, hiszen ellenzéki politikust sem hallani erről beszélni. Hozzáfűzte: senki nem lép, mert nem mer, s aki ebbe a rendszerbe nem tud beleilleszkedni, az feladja, vagy előbb-utóbb idegileg felőrlődik. Jakab Attila szerint az ember szükség esetén senkire nem számíthat, elsőnek a saját kollégái hagyják cserben, ami a máig élő tekintélyelvű, feudális jobbágyvilág hozadéka. Végül közölte: a kutya ugat, a karaván halad, és Magyarországon a fenti néhány százalék mindig is magasról tett a lent levő tömegre.
