Felkérésre írtak levelet a Mazsihisz vezetői
A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése vasárnap – mint arról beszámoltunk – úgy döntött, hogy a szervezet jelen körülmények között nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjaiban. Az elsöprő többséggel elfogadott közgyűlési határozat szerint a Mazsihisz a Szabadság téri megszállási emlékmű és a józsefvárosi Sorsok Háza létesítésének leállítását szeretné elérni, valamint Szakály Sándor menesztését a Veritas intézet éléről.
Pár nappal a közgyűlés előtt zsidó szervezetek képviselői Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral egyeztettek. Lázár csak annyit ígért, hogy a felvetett problémákat továbbítja a kormányfőnek. Heisler András, a Mazsihisz elnöke még a bojkottról döntő közgyűlés után is látott esélyt a megállapodásra, mondván: a miniszterelnök kedvező válasza esetén a Mazsihisz újabb rendkívüli közgyűlést tart.
Akkor azonban még szó sem volt arról, hogy a Mazsihisz vezetői „Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr!” megszólítással alternatív javaslatokat tartalmazó levelet írnak Orbánnak. De megtették. A levelet, amely történetesen kikerült a kormányzati portálra is, a Mazsihisz vezetői ezzel a kísérőszöveggel küldték szét a közgyűlés tagjainak: „Ezúton tájékoztatunk, felkérést kaptunk arra, hogy a közgyűlés által felvetett problémák megoldására javaslatot tegyünk a miniszterelnök úr felé. A közgyűlési határozat által meghatározott szempontok szerint a csatolt levelet küldtük Orbán Viktor miniszterelnöknek.”
A szövegből egyértelműnek látszik, de többen meg is erősítették lapunknak: a zsidó közéletben nagy felzúdulást keltő, keményen bírált levél megírására a kormányzat egyik képviselője kérte a Mazsihisz vezetőit.
Ami a levélben lévő konkrétumokat illeti: a Mazsihisz az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) korábbi tervét támogatva javasolta, hogy a holokauszttal foglalkozó Sorsok Háza helyett az Együttélés Háza valósuljon meg, amely a magyar–zsidó együttélést, a magyar és zsidó kultúra szimbiózisát mutatja be. Az intézménynek nem a volt Józsefvárosi pályaudvar, hanem az emlékév keretében amúgy is felújítandó Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adna otthont.
A megszállási emlékművel kapcsolatban a levélben csak annyi olvasható, hogy a Mazsihisz szeretne párbeszédet kezdeményezni. A harmadik követelés, Szakály menesztése egyáltalán nem kerül szóba. Az egyik hitközségi vezető elmondása szerint azért nem, mert a Mazsihisz erről nem hajlandó tárgyalni, ragaszkodik Szakály távozásához. Talán így van, de a levél – azzal, hogy kerüli a témát – ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.
Gerő András történész, aki tanácsadóként részt vesz a Sorsok Háza létrehozásában, lapunknak megismételte a Klubrádiónak adott nyilatkozatát. „Elképesztően problematikusnak” tartja a Mazsihisz ötletét az Együttélés Házáról: szerinte a „tisztázatlan, hajánál fogva előrángatott” elképzelés két entitást tételez fel, származási alapon elkülöníti a „magyart” és a „zsidót”. Gerő úgy véli, a javaslat pont azt a logikát erősíti, amely alapján a holokauszt lezajlott. A közelmúltban amúgy egy vitafórumon Gerő kijelentette: bárki bármit mond, „fizikailag és intellektuálisan is lehetetlen”, hogy a Sorsok Házában a kormány által szabott határidőre, április közepére elkészüljön a kiállítás. Állítását változatlanul fenntartja.
A Mazsihisz közgyűlési határozata személy szerint is bírálta a Sorsok Háza vezetőjét, Schmidt Máriát, amiért érdemben nem működik együtt a szervezettel. Az Együttélés Házát – ha megvalósul egyáltalán – a Mazsihisz nem az ő irányításával képzeli el. Próbáltuk Schmidt Máriát is megkérdezni, de munkatársával csak annyit üzent: nem kíván nyilatkozni.
Újabb visszalépő
A JAK (József Attila Kör Irodalmi Egyesület) felelős civil és szakmai szervezetként elfogadhatatlannak tartja az állami emlékezetpolitika megnyilvánulásait a holokauszt-emlékév kapcsán. Ezért csatlakozik a többi visszalépő pályázó mellé, és nem kívánja felhasználni a Civil Alap – 2014 pályázatán elnyert pénzösszeget. Az Origo híre szerint az AJC, egy tekintélyes amerikai zsidó szervezet vezetője is közleményt adott ki: Andrew Baker rabbi arra buzdítja Orbán Viktort, hogy késedelem nélkül kezdjen el foglalkozni a zsidó közösségek aggodalmaival. (Munkatársunktól)