'Ez az egész dolog valahogy nem klappol'
A NAIH megállapításai szerint a jelentés titkos minősítése nem volt megfelelő. Felelős minősítőként egyetért ezzel?
Mi tükörminősítést alkalmaztunk, vagyis az Orbán-kormány idején keletkezett iratokból dolgoztunk, és az azon szereplő leghosszabb titkosítási időpontot vettük alapul a jelentés elfogadásakor. Vagyis ha mi rosszul minősítettünk, akkor valójában az Orbán-kormány minősített helytelenül. Tegyük hozzá, hogy akkoriban senki sem emelt kifogást. Véleményem szerint szabályosan jártunk el.
Hende Csaba – akkor, amikor a HM vezetése nem tudta, hogy a jelentés épp hol van – azt mondta: miután nem megfelelő az irat titkosítása, ezért a benne leírtak nem is minősülnek államtitoknak. Egyetért azzal, hogy a jelentés innentől kezdve teljes egészében megismerhető?
A dolog pikantériája, hogy amikor a Gripen-beszerzés eredeti dokumentációjának minősítését és a jogi részletek kidolgozását végezték, az igazságügyi tárca államtitkára épp Hende Csaba volt. Ha most ugyanez az ember azt állítja, hogy az a jelentés, amelyben harcászati, haditechnikai és nemzetbiztonsági adatok vannak, szabadon megismerhető, akkor nagy baj van a minisztériumban. Természetesen e dokumentum nem kerülhet teljes egészében nyilvánosságra. Az nemcsak Magyarország, de Svédország nemzetbiztonsági érdekeit is sértené. Annak idején mi is csak egy szűk összefoglalót tettünk közzé. Igaz, ez csak hézagosan ad magyarázatot arra, hogy mi is történt valójában.
Ön szerint a HM jelenlegi vezetése megfelelően kezeli a jelentést?
Ez a dokumentum egyszer eltűnt, aztán egyszer csak felbukkant. Én most már azt sem tudom, hogy az az iratcsomag, amit ma Vadai-jelentésnek hívnak, valóban az-e, amit annak idején letettünk a kormányfő asztalára. Ez az egész dolog valahogy nem klappol. Amikor a beszerzést vizsgáltuk, számos irat nem volt minősítve, holott védelem alá eső információkat tartalmazott, és meglehetősen sok dokumentum egyszerűen eltűnt a vizsgálatunk idején. Azt például csak egy összefoglaló anyagból tudjuk, hogy a beszerzés idején nemcsak országok, hanem hadiipari cégek is tettek ajánlatot a kormánynak. De hogy ezekben az ajánlatokban pontosan mi volt, annak már nem maradt nyoma.
Tegyük világossá: a teljes jelentésben van utalás arra, hogy a Gripenek melletti döntés valamilyen törvénytelen befolyásolás következménye volt?
Nem, a mi bizottságunk feladata az volt, hogy jogi és pénzügyi szempontból tárjuk fel a döntéshozatali folyamatot az államigazgatásban fellelhető dokumentumokra és a szakmai alapon részt vevő személyek beszámolóira támaszkodva. A Gripen-lízing ma is elképesztő terheket ró a költségvetésre. Nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot a vadászgépbeszerzés és a mostani, paksi megállapodás között. Mindkét esetben Orbán Viktor hozott döntést, évtizedekre megkötve az emberek kezét.
Kiderülhet valaha, hogy történt-e korrupció vagy annak kísérlete akár az Orbán-, akár a lízingszerződést kiegészítő Medgyessy-kormány idején?
Ez csak akkor fog kiderülni, ha azok a vezetők – Orbán Viktor, Matolcsy György, Varga Mihály, Pintér Sándor –, akik ott voltak a nemzetbiztonsági kabinet 2001-es döntéshozatalakor, egyszer elmesélik, mi történt pontosan. A legenda szerint Szabó János honvédelmi miniszter az amerikai F–16-osok megvásárlását javasolta, majd Orbán szünetet kért, félrevonult a minisztereivel, végül a Gripen-lízinget választották. Mi minden lehetséges fórumra elmentünk, legutóbb a legfőbb ügyészt is arra kértük: segítse a feltárást és a régóta meglévő gyanú megnyugtató tisztázását. Amíg ez a rezsim van, ebben az ügyben semmi nem fog történni.
