A máshonnan lapunk birtokába került, időközben a kormányzati portálon is nyilvánosságra hozott levél szerint a Mazsihisz a józsefvárosi Sorsok Háza helyett egy olyan intézmény megvalósítását javasolja, amelyben a magyar-zsidó együttélés, a magyar és zsidó kultúra szimbiózisa, a közösen létrehozott értékek kerülnének bemutatásra. Az emlékév kormányprogramjának részeként felújítják a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. A felújított épületben – ahogyan az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) is említette nyilatkozatában – a Mazsihisz szerint méltó helye lehetne az Együttélés Házának. A Rumbach utcai intézmény központja lehetne egy országos hálózatban működő Együttélés Házak rendszerének is.

A Mazsihisz a Szabadság térre tervezett megszállási emlékművel kapcsolatban is szeretne párbeszédet kezdeményezni, mert úgy érzi, a szobor által közvetített üzenet körüli konfliktusok ártanak hazánknak, Magyarországnak.

Vasárnapi rendkívüli közgyűlésén a Mazsihisz úgy döntött, távol marad a holokauszt-emlékév programjaitól, ha a kormány nem változtat korábbi döntésein. Heisler az ATV Szabad szemmel című műsorában már vasárnap este arról beszélt: nem bojkottot hirdettek, párbeszédet kezdeményeztek, amelynek a keretét jelölték ki, mivel a közgyűlés megtartásáig nem kaptak érdemi javaslatot a kormánynak felvetett problémákkal kapcsolatban. A három ügy – Szakály Sándor személye a Veritas intézet élén, a Sorsok Háza és a náci megszállás emlékműve – csak néhány a sok közül.

Egy kormányzati szereplő munkatársunknak azt mondta: informálisan egyeztettek a Mazsihisz elnökével. Noha a levél nem tartalmazza, a kormányoldalon azt érzékelik: a Szabadság téri szobor létrehozásának a választások utáni időpontra halasztása, esetleg más helyszínen történő felállítása tárgyalási alap lehet a Mazsihisz és a kormány számára is. Viszont a végleges megoldás Orbán Viktor döntésén múlik.

Lapunk is arról számolt be a múlt héten, hogy a szobor felállításának elhalasztása lehet a megoldás, ezt viszont akkor Rogán Antal cáfolta. Mind a három ügyről érdemes beszélni, melyet a Mazsihisz felvetett a holokauszt-emlékév bojkottja kapcsán – ezt Balog Zoltán mondta még előzetesen az ATV Szabad szemmel című műsorában vasárnap. Az emberi erőforrások minisztere is hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök dönt a Szabadság téri emlékmű felállításának ügyében. Orbán Viktor a kínai utazása miatt várhatóan csak a hét második felében válaszol a Mazsihisz levelére. Volt viszont olyan kormányzati szereplő, aki azt sem tartotta kizártnak, hogy levélben, illetve e-mailben még a hazautazása előtt reagálhat a miniszterelnök a konkrét javaslatokra.

A miniszterelnökhöz közeli források lapunkat úgy tájékoztatták: a kormánynak és reményeik szerint a Mazsihisz vezetőségének is az az érdeke, hogy kompromisszumos megoldást találjanak, és mindkét fél különösebb presztízsveszteség nélkül kerüljön ki a súlyos konfliktushelyzetből. Az MTI-nek tegnap Balog Zoltán azt mondta: rövid távú gondolkodásmódról tanúskodik az, „ha valakik kijelentik, hogy amennyiben bizonyos dolgok nem úgy lesznek, ahogy azt ők szeretnék, akkor bojkottálják az egészet”.

A miniszter szerint azonban nem egyszerűen a kormányról és a Mazsihiszről van szó. Van még itt tízmillió ember. „Ugyancsak elgondolkodtató, hogy sokan évtizedek óta Magyarországon mindig azt hangoztatják egy épp aktuális probléma kapcsán, hogy az az utolsó csepp a pohárban. Ha ez így folytatódik, hiteltelenné válhatnak” – hangoztatta Balog Zoltán, aki a dialógus és a vita jegyében kívánatosnak tartaná például, ha Karsai László vagy más történész nyílt tévévitára hívná ki Szakály Sándort arról, mi történt Magyarországon 1939 és 1945 között. „Ha komolyan gondoljuk, hogy a holokauszt-emlékév adjon esélyt hitelesebb tudásra és valóságos megrendülésre minél több magyarnak, akkor elkerülhetetlen, hogy nyilvánosság elé kerüljenek nem szalonképes, akár mocskos gondolatok is.”

A szombathelyi zsidó közösség is visszalép

A Mazsihisz határozatával összhangban a szombathelyi Zsidó Hitközség – mint önálló taghitközség – közölte: egységes döntésük alapján nem vesznek részt a Holokauszt 2014 kormányprogram által tervezett folyamatokban. A Szombathely vezetői által támogatott, a Civil Alap pályázatán elnyert 15 millió forintra sem tartanak igényt. A Márkus Sándor elnök által jegyzett nyilatkozatban kifejtik: hitközségük nem szeretné, hogy a mártírjaira való 70. évfordulós emlékezésnek politikai és történelemhamisító felhangjai legyenek. A megemlékezéseket nyugodt légkörben, az áldozatok emlékéhez méltó módon tartják meg. A holokauszt-emlékév rendezvényeit a városban megrendezik, és a Szombathely által szervezett eseményeken is részt vesznek – közölte az elnök. (H. F.)

A szövetség elnöke párbeszédet szorgalmaz a vitás ügyekben