Alaptörvény-ellenes a „három csapás”
Az alapvető jogok biztosának állásfoglalása szerint nem felel meg az alaptörvénynek az, ha a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak mérlegelésre. Az alaptörvény szerint ugyanis egy büntetés mértékének a meghatározása megoszlik a törvényalkotói és a bírói hatalom között, vagyis a szabad bírói mérlegelés kizárása sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét. Felmerül ugyanakkor a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme is – állapította meg.
Az alapvető jogok biztosa szerint a szabályozás ellentétes az úgynevezett középmértékre vonatkozó szabállyal, amely szerint a büntetés kiszabásakor az enyhítő és a súlyosbító körülményekre figyelemmel a középmértékből kell kiindulni.
Az ombudsman szerint a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog azért sérülhet, mert a büntetés mértékét súlyosan befolyásolja, hogy külön vagy egy eljárásban születik meg az ítélet. Példaként említette, hogy az, aki egy játék pisztollyal rablást követ el, és ennek során még két kényszerítést is a terhére rónak, valamint mindezt egy eljárás keretében bírálják el, automatikusan életfogytiglant kap. Miközben, ha valakit egy kisbolt kirablásáért elítélnek, majd utóbb kiderül, hogy még két boltot rabolt ki és újabb ítélet születik, sokkal enyhébb büntetést kap, mert az ügyeket nem egy eljárásban tárgyalták. Szélsőséges példaként említette az ombudsman azt: ha valaki megöl három embert, nem kap automatikusan életfogytiglant. Ugyanis ez több emberen elkövetett emberölés, vagyis egy büntetőjogi tényállás. Ebben az esetben az életfogytiglan kiszabása nem kötelező, csak lehetőség a bíróság számára. (MTI)