Áder aláírta a paksi törvényt
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke a paksi és a bősi beruházás között vont párhuzamot: huszonöt éve, az akkor még tényleg fiatal Fidesz is népszavazáson döntött volna az értelmetlen vízlépcső-beruházásról. Orbán Viktor, Kövér László és Áder János mára átkerült a másik oldalra: ma ők a népszavazás, a demokratikus kontroll és a felelős döntés ellenségei. A más véleményen lévőket most ők nevezik anarchistáknak, ugyanúgy, mint negyedszázada Grószék. Jávor szerint a döntést – Paksról, a néptől félő hatalomról, a közérdeket a pártérdek alá rendelőkről – a népnek kell kimondania, ha másképp nem megy, a választáson. A zöldpolitikus Csengey Dénes szavait idézte arról, hogy a politikust egyetlen szerződés kötelezi: amelyet a választókkal kötött, amikor a mandátumot kapta. „Az új erőmű felépítéséről nem szólt ez a felhatalmazás” – szögezte le Jávor.
Már a Sándor-palotánál is hatalmas rendőri készültség fogadta a gyülekező demonstrálókat, és később a mintegy ötszáz főnyi, fáklyákkal és zászlókkal vonuló menet útját végig a Kossuth tér közelében álló Nagy Imre-szoborig kettős rendőrsorfal kísérte. A rendfenntartók a látszat szerint lényegesen jobban tartottak néhány száz antinukleáris tüntetőtől, mint például a békemenetek százezres közönségétől, erre utalt az is, hogy a sétálókat tucatnyi rendőr fényképezte és videózta folyamatosan.
A tömegben a Párbeszéd Magyarországért képviselői mellett felbukkant Bajnai Gordon, az Együtt vezetője, Horváth Csaba (MSZP), Iványi Gábor lelkész, a Duna-körös Droppa György. A Vértanúk terén még egyszer összefoglalták a megjelenteknek, hogy mi a legnagyobb gond a paksi megállapodással. Elhangzott például, hogy az atomerőmű felépítése, működése és finanszírozása mindannyiunkra tartozik, mégis egyetlen ember döntött róla – a saját pártját is megkerülve –, ami egy demokráciában nem normális. A szónokok emlékeztettek továbbá, hogy a lakosság mintegy fele tart a nukleáris létesítményektől – ami Csernobil, Fukusima és a 2003-as súlyos paksi üzemzavar miatt nem meglepő –, és egy demokratikus kormány egyetlen állampolgár indokolt félelmeit sem hagyhatja figyelmen kívül a döntésnél, nemhogy a fél országét. A tüntetés este nyolckor rendzavarás nélkül véget ért, a szervezők nyugodt, békés hazatérésre kérték a résztvevőket.
A köztársasági elnök döntése után nincs helye a népszavazásnak
Az alaptörvény egyértelműen fogalmaz: nem lehet országos népszavazást tartani „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”. A parlament viszont elfogadta „a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényt. Már csak a köztársasági elnök léphetett volna közbe, igaz, a megállapodás csak akkor lép hatályba, amikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges eljárásoknak”.
Magyarország azzal, hogy az államfő kézjegyével látta el a dokumentumot, az eljárásoknak „eleget tett”, és nemigen lehet kétség afelől, hogy az Oroszországi Föderáció hasonlóképpen „eleget tesz” az ott kötelező eljárásoknak. Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről azonban 1989 – tehát a népszavazásról szóló első törvény elfogadása óta – nem lehet referendumot tartani. Így valószínűleg okafogyottá válik az Együtt –a Korszakváltók Pártja és Párbeszéd Magyarországért Párt kezdeményezése is. Azt kérdeznék ugyanis: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?” Az egyezmény pedig éppen arról szól, hogy a „felek együttműködnek a Magyarország területén levő Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új (…) blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését”.
A referendum így jogilag ki van zárva.
A két párt korábban négy kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVI), de az új népszavazási törvény miatt a beadványt visszavonták, és január 24-én már csak egy kérdéssel álltak elő. Az aláírásgyűjtő ív újabb változata azonban el sem jutott az NVI-hez, mert azt a választási iroda elnöke saját hatáskörben – formai okokra hivatkozva – visszautasította.
A kezdeményezők a döntést vitatták, mindazonáltal a vélelmezett hibákat korrigálták, és január 31-én ismét kérték az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Erről a bizottságnak – miután a harmincnapos határidőt az eredeti kezdeményezés benyújtásától kell számolni –február 23-ig döntenie kell. Miután az államfő a törvényt aláírta, azzal a parlament „felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény (…) kötelező hatályának elismerésére”. Az NVI önmagában erre hivatkozva is elutasíthatja a referendumot, akár meg sem várva, hogy az orosz fél is „eleget tesz” az eljárásoknak. (Lencsés Károly)
