Gyermekvédelem: Kollégista nevelését nem díjazzák
Ezzel nemcsak a fogyatékos gyermekek befogadásával járó pluszmunkát nem honorálja a rendszer, de több fogyatékos gyermek nevelése esetén a nevelőszülők rosszabbul is járnak az új díjazással.
Idén januártól minden nevelőszülő főállású nevelőszülővé vált, díjazásukat egységesítette a szaktárca. Ígérték: senki nem fog rosszabbul járni. Nem egészen így történt. Eddig a nevelőszülők gyermekenként havi 15 ezer forintot kaptak, vagyis például egy négy gyermeket nevelő szülő havi 60 ezer forintot – akár kollégiumban laktak a gyerekek, akár nem. Januártól minden nevelőszülőnek jár egy 30 450 forintos alapdíj, mellé „normál” gyermekenként 20 300, speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekenként pedig 25 375 forint.
Négy „normál” gyermeket nevelő szülő tehát valóban jobban jár: havi 111 650 forintot kap. Egy négy fogyatékos, kollégiumban elhelyezett gyermeket nevelő szülő viszont csak 30 450 forintot. Feleannyit, mint eddig. A nevelőszülőknél élő 13 ezer gyermek közül 410 lakik kollégiumban. De nem azért, mert szabadulni akarnak tőlük.
– A fogyatékos gyerekeknek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jelöli ki az iskolát. Ezek az intézmények a legtöbbször 45-50 km-re vannak a nevelőszülő otthonától, a bejárás lehetetlen – írja Soltész Miklós szociális államtitkárnak címzett levelében egy tiszakécskei nevelőszülő.
Kisné Zámbori Szilvia négy gyermeket nevel, egyikük egy középsúlyos értelmi fogyatékos fiú, akit 11 éve fogadtak be. A gyermek kollégiumban tanul: csak így volt megoldható megfelelő oktatása. Kisné a 30 450 forintos alapdíjon felül 60 900 forint kiegészítő díjat kap a három, otthonában nevelt gyermek után, de a fogyatékos fiú után nem kap semmit. Ha holnaptól úgy döntene, nem vállalja tovább a fiú nevelését, ugyanannyi pénz járna neki, mint most.
Ezt persze nem szeretné, de a kollégiumi elhelyezés komoly terhet jelent. A gyermeket hétvégenként haza kell hozni – fogyatékossága miatt autóval –, ez havi 30-40 ezer forint kiadás. Az étkezés, a tisztasági csomag havi 15-17 ezer forint, és meg kell venni a tankönyveket, a gyógyszereket, a pelenkát – sorolja Kisné. Szerinte a nevelőszülők nem értik: ezeket a tényeket miért nem vették figyelembe a törvényalkotásnál, és miért pont azokat a nevelőszülőket büntetik, akik felvállalják a fogyatékos gyermekek gondozását?
Egy másik vidéki nevelőszülő három gyermeket nevel: egy lisztérzékeny középiskolás lányt, egy értelmi fogyatékos és egy Down-kóros általános iskolás kislányt. Eddig 45 ezer forintot kapott utánuk, most csupán 30 450 forintot, mivel mindhárom gyermek kollégiumban tanul, hiszen csak így kapják meg a speciális oktatást. – A megfelelő oktatás eléréséhez szükséges napi bejárást lehetetlenné tévő földrajzi távolságok különösen a kisebb településeken jelentenek gondot. Pont ott, ahonnan nagyobb létszámban jelentkeznek nevelőszülőnek – mutatott rá Báló Ottília, a Fészek Gyermekvédő Egyesület ügyvezetője.
Hálózatukban a gyermekek mintegy hét százalékát érinti a probléma. Szerinte ellenérdekeltté teszik a nevelőszülőket abban, hogy fogyatékos gyermekeket fogadjanak be, holott őket már eddig is kevesen vállalták föl. De nemcsak a fogyatékos, hanem az Arany János Tehetséggondozó Kollégiumi Programban vagy a messzebb lévő középiskolai vagy felsőfokú képzésben tanuló kollégista gyermekek után sem jár kiegészítő díj. Holott a nevelőszülők a kollégista gyerekek gondozásából is komoly részt vállalnak. A szakember azt mondja: a nevelőszülőket döntés elé állítják, vagy a megfelelő oktatásról kell lemondaniuk, vagy a nevelőszülői kiegészítő díjazásról.
A tárca szerint a reklamálók a gyermek érdekével ellentétesen járnak el
Az új szabályozás olyan díjazást vezetett be, amely a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony folyamatosságát és a teljesítményalapú rugalmasságot egyszerre biztosítja – közölte a humántárca szociális államtitkársága a fentiekkel kapcsolatos kérdéseinkre. Arra érdemi választ nem kaptunk, hogy a kollégiumban elhelyezett gyermekek után miért nem jár kiegészítő támogatás, arra ugyanakkor felhívta a figyelmet a tárca, hogy a nevelőszülő a munkájáért járó díjazáson felül nevelési díjat, külön ellátmányt és családi pótlékot is kap, amelynek együttes összege gyermekenként havi 57-73 ezer forint.
Ezt a gyerek élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére kell fordítani, és ez kollégiumi elhelyezés esetén is jár. Ez az összeg persze a korábbi szabályozás alapján is járt, így a problémán nem változtat. A tárca válaszából úgy tűnik: szerintük azt a nevelőszülői hálózatok működtetőinek kell megoldaniuk. Mint írták: a törvény csak az alapdíj minimumát szabja meg, a működtető tehát a kollégiumban elhelyezett gyermekekkel kapcsolatos tényleges feladatok és az egyéni élethelyzetek alapján magasabb összegű alapdíjat is adhat a nevelőszülőnek. Úgy tudjuk: erre nemrégiben a nevelőszülői hálózatok vezetőinek figyelmét is felhívták egy levélben.
Ebben azt írták: a tárcához érkező jelzések szerint a nevelőszülők több esetben a gyermek érdekével ellentétesen járnak el, amikor a magasabb díjazás elérése érdekében a gondozott gyermek kollégiumi elhelyezését megszüntetik, és ezzel az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételét is akadályozzák. Fontosnak tartották jelezni azt is: „elfogadhatatlan és súlyos aggályokat vet fel a nevelőszülővel szemben, ha saját érdekét szem előtt tartva, az ellátott gyermeknek hátrányt okozva dönt a sorsát meghatározó kérdésben”. (V. A. D.)
