Ilyet azoknak kell benyújtaniuk, akik az április 6-i parlamenti választáson nem a lakóhelyükön, hanem más magyarországi településen, illetve valamelyik nagykövetségen szeretnének szavazni. Ez utóbbi körbe tartoznak mindazok, akik nem adták fel a hazai lakcímüket, ám huzamosabb ideig külföldön dolgoznak vagy tanulnak. Néhány ideiglenesen a tengerentúlon élő magyar választópolgár lapunkhoz eljuttatott elektronikus levelezéséből kiderül: úgy vélik, „alapvető állampolgári jogot kamu okokra hivatkozva” korlátoznak.

Annyiban bizonyosan igazuk van, hogy a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt – de az átjelentkezési kérelmet is – megtagadják például azért, ha valaki az adatlapon nem tünteti fel, hogy Budapest melyik kerületében született, esetleg két keresztneve közül csak az elsőt írja be. Ezért azt gondolják, „valószínűleg az egész rendszerrel nagy baj van”, mert valaki nem szeretné, ha ők is voksolnának.

Hivatalos források azzal érveltek, hogy a visszaélések lehetőségét kívánják minimalizálni. Az átjelentkezéssel történő szavazás lehetőségét ugyanis interneten keresztül mindenki kezdeményezheti, és ha valaki megszerzi más személyes adatait – a nevet, a születési adatokat és a személyi számot –, helyette eljárva elintézheti, hogy a valamelyik párt számára nemkívánatos „célszemély” más választókerületben vagy valamelyik külképviseleten szerepeljen a névjegyzékben. Ebben az esetben pedig az ember hiába menne szavazni saját lakóhelyén, mert ott nem élhetne a választójogával.

Ezért gondolják úgy a választási irodáknál, hogy a rendelkezéseket szigorúan érvényesíteni kell, és az átjelentkezési kérelmet akár egy betűhiba miatt is elutasítják. Ehhez elég, ha valaki például Balmazújvárosban született, de a település nevét rövid uval írja. Egyébként a választási apparátus egyik embere is beleesett efféle csapdába. Egy férfi pedig azért hadakozik, mert a születési neve mellé nem hajlandó feltüntetni a dr.-t, hiszen nem doktorként látta meg a napvilágot. Ennek hiányában viszont sokadjára utasították el az átjelentkezési kérelmét.

Mindez azért furcsa, mert a kettős állampolgárok esetében a jogalkotó megengedőbbnek bizonyult. A regisztrációs kérelmet egy tavaly decemberi törvénymódosítás alapján ékezethiba, írásmódbeli eltérés, a második utónév feltüntetésének hiánya vagy a születési hely idegen nyelven történt megadása miatt nem lehet visszadobni. Ebből sokan hajlamosak azt a következtetést levonni, hogy az Orbán-kormány e tekintetben is a határon túliaknak kedvez: ha ők slendriánul töltik is ki az adatlapot, attól még a névjegyzékbe kerülhetnek.

Ebben lehet is valami, mert amikor kiderült, hogy a kérelmek 85 százaléka hibás, a jogszabályt sietve korrigálták. De ez a kedvezményes elbánás csak őket illeti meg, míg a többi választó egyetlen betűt sem üthet mellé, hiába jó a személyi szám, amelynek alapján bárkit egyértelműen azonosíthatnak. Igaz, a hiba kijavítása után bárki tetszés szerinti alkalommal próbálkozhat.

Az ideiglenesen külföldön élő magyarok más szempontból is hendikeppel indulnak, hiszen ők – a kettős állampolgárokkal szemben – levélben sem szavazhatnak. Például a kontinensnyi méretű Egyesült Államokban választójoguk gyakorlása érdekében fel kell keresniük valamelyik külképviseletet, tehát Washingtonba, New Yorkba vagy Los Angelesbe kell menniük, ami sokaknak több ezer kilométeres utazást jelent. A lassan eluralkodó káoszt jelzi, hogy a számukra eddig kiküldött értesítések egy részén az szerepelt, hogy április 6-án voksolhatnak, miközben az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen egy nappal korábban nyitnak ki a szavazókörök. A hibát a Nemzeti Választási Iroda elismerte.