Közölték vele, hogy a kislány súlyos genetikai betegségben szenved, de ez sem változtatott elhatározásán. Pedig korábban csak egy kikötése volt: beteg gyermek nevelését nem vállalja. Másképp alakult. A vidéki kisvárosban élő, 39 éves nevelőszülőnek négy vér szerinti gyermeke van: az első házasságából származó lányok 18, illetve 20 évesek, a második házasságából van egy öt- és egy két és fél éves lánya. A legkisebbikkel terhessége alatt sokat volt kórházban: ott szembesült azzal, milyen sok gyermekről mondanak le a szüleik.

Elhatározta: segít rajtuk. Ebben a férje is támogatta, együtt iratkoztak be egy nevelőszülői tanfolyamra. Tavaly nyáron vették magukhoz az akkor féléves kislányt, akit az egész család azonnal a szívébe zárt. Az ősszel kezdtek megjelenni a hírek a főállású nevelőszülőségről, illetve arról, hogy gyermekgondozási díjat (gyed) a nevelt gyermek után már nem kaphatnak a nevelőszülők. Ez havi mintegy 80 ezer forintos bevételkiesést jelentene a családnak.

Krisztináék osztottak, szoroztak, és arra jutottak: anyagilag egyáltalán nem éri meg nevelőszülőnek lenni, a 13 hónapos kislány gondozásáról azonban nem mondanak le. Pedig csupán a gyógyszerei havonta mintegy 60 ezer forintba kerülnek, és speciális étrendet is biztosítani kell neki. Genetikai betegsége miatt túlzott mennyiségű, sűrű nyák termelődik a tüdejében és a vékonybelében, emiatt folyamatosan köhög, állandó tüdőgyulladás-közeli állapotban van, és nehéz az emésztése.

A kislányt Krisztina bölcsődébe nem tudná adni, hiszen ápolónői végzettsége ellenére neki is hosszú időbe telt megtanulni a gondozását és a napi kétszer másfél órás fizioterápiát. De még ha elvállalná is a kislányt valaki, Krisztina akkor sem tudna visszamenni dolgozni, mert már korábban belekerült egy leépítési hullámba.

Elbocsátása eddig csak azért nem lépett életbe, mert folyamatosan gyeden volt. A jogszabályok útvesztőjében Krisztina arra jutott, mivel gyámja is a nevelt gyermeknek, továbbra is jár neki a gyed: ezzel egyetértett a munkahelye is. Így jelenleg is kapja a gyedet, de hamarosan elveszti jogosultságát. A gyermekvédelmi törvény módosítása értelmében ugyanis a nevelőszülők már nem lehetnek gyámjai a nevelt gyermekeknek. A gyámi jogokat egy gyermekvédelmi gyám gyakorolja a továbbiakban, akihez egyszerre akár 30-35 gyermek is tartozhat.

Ez azt is jelenti, hogy a nevelőszülő nem szerezheti be a gyermek személyes okmányait, nem nyilatkozhat az egészségügyi beavatkozásokkal kapcsolatban, nem járhat el a gyerek iskolai beíratása, személyi és vagyoni ügyeiben. Egyes gyámi jogokat megkaphat ugyan a nevelőszülő, de csak akkor, ha már legalább két éve neveli az adott gyermeket. Mivel a kislányt csak bő fél éve neveli Krisztina, a következő felülvizsgálatnál elveszíti gyámi jogait (bár az új szabályozás januárban lépett életbe, a gyámi jogokról a félévente-évente esedékes felülvizsgálatokon döntenek).

A humántárca szerint a gyermekvédelmi gyámság bevezetése a feladatok ésszerű megosztását, a nevelőszülő terheinek csökkentését eredményezi. Azzal érvelnek: a gyermekvédelmi gyám „életútfelelősként” nagykorúságáig kíséri a gyermeket, akkor is a gyermek gyámja marad, ha új nevelőszülőhöz kerül. A gyám segíti majd a vér szerinti szülővel való kapcsolattartást is. A Krisztinánál elhelyezett gyermekről szülőanyja lemondott már akkor, amikor a terhesség 27. hetében kiderült a betegsége. Az pedig nem túl valószínű, hogy valaki épp egy ilyen beteg kislányt szeretne örökbe fogadni, így a gyerek jó eséllyel marad hosszú távon jelenlegi nevelőszüleinél. Krisztina egyébként csak azért nem az örökbefogadás mellett döntött, mert minél több gyermeknek szeretne segíteni. Átmeneti időre már befogadtak egy kisfiút is, és várhatóan nemsokára érkezhetnek hozzájuk további gyermekek.

A gyámi jogok megvonásával azonban jelentősen megnehezítik Krisztina helyzetét. Egyrészt elesik havi 80 ezer forint gyedtől, másrészt átmenetileg biztosan nem lesz joga a kislány orvosi kezeléseiről dönteni. A gyereket havonta kell vinni szakorvoshoz, kéthetente tüdőgyógyászhoz, hathetente fejlődés-neurológushoz, hetente gyógytornára. Krisztina most keres neki fejlesztő pedagógust is.

– Ha ezeken a kezeléseken a szokásos dokumentumokat többé nem írhatom alá, akkor minden alkalommal jön velünk a gyám is? Vagy ad majd papírt, amelyben felhatalmaz a kezelésekről való döntésre? De akkor mi értelme ennek? Egyáltalán: egy vadidegen ember miért értene jobban a kezelésekhez, mint én, aki nap mint nap foglalkozom a gyerekkel? – sorolja kérdéseit, amelyekre gyámügyi tanácsadója sem tudott válaszolni, mondván: még ő is továbbképzésre jár.

Mindenki „hivatásos”

A mintegy 21 500 állami gondoskodásba vett gyermek közül 13 ezer él nevelőszülőknél. Tavalyig mindössze háromszáz nevelőszülő foglalkozott velük „hivatásosan”: ők havi bruttó 135 ezer forintot kaptak gyermeklétszámtól függetlenül. A gyerekek többségét olyan nevelőszülők nevelték – gyermekenként 15 ezer forintos díjazásért –, akik vagy máshol voltak főállásban, vagy munkanélküliek voltak.

Az utóbbiak voltak többen, úgy háromezren, ezért a tárca úgy döntött, idén januártól minden nevelőszülő főállású nevelőszülővé válik, és a minimálbérhez kötött fix alapdíjazást kap, amelyet a nevelt gyermekek létszáma alapján egészítenek ki. Ez kétségtelenül jó a korábban munkanélküli nevelőszülőknek, a mintegy kétezer, más munkahellyel rendelkező szülőnek viszont nem feltétlenül. Szakmai berkekben azt mondják: nem kellett volna mindenkiből főállású nevelőszülőt csinálni. A munkanélküliség problémáját meg lehetett volna oldani úgy is, hogy a főállásúak után magasabb normatívát adnak, így a fenntartók több ilyen nevelőszülőt tudtak volna alkalmazni. (V. A. D.)

Ki kaphat gyedet?

Információink szerint a munkáltatók egy része a gyámság alapján biztosítja a gyedet a nevelőszülőknek, másik része nem, ezért megkérdeztük a szaktárcát. Közölték: gyedre a nevelt gyermek után sem eddig, sem a foglalkoztatási jogviszony bevezetésével nem jogosult a nevelőszülő. Januártól gyest sem kaphat. Saját gyermek után viszont jár a gyed a nevelőszülőnek.