A főváros lehet a rezsiharc egyik legnagyobb vesztese
A rezsiharc egyik legnagyobb vesztese ugyanakkor a fővárosi önkormányzat lehet. A korábbi milliárdos osztalékok helyett immár neki kell százmilliókkal segítenie a szolgáltatóit a talpon maradásban. A főváros kizárólagos tulajdonában álló cégeknek tavaly, a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésre sikerült csak elkészíteniük éves üzleti tervüket. Mentségükre legyen mondva: nem volt könnyű pozitív végösszeget írni a számoszlopok alá.
A 2012-es évet 73,8 milliárdos vagyonnal, illetve 1,1 milliárdos mérleg szerinti eredménnyel záró Fővárosi Vízművek például a tavalyi évre – a víziközmű-törvény miatt – már alig 7,7 milliárd forintos vagyonnal és 111 millió forint eredménnyel számolt. Az idei évet pedig egymilliárd forintos rapid tőkeemeléssel nyitotta. A Fővárosi Közgyűlés a múlt héten szavazta meg a tőkeemelésre vonatkozó előterjesztést a közművállalatnak. E nélkül ugyanis visszavonhatták volna a cég működési engedélyét. Ráadásul nagy valószínűséggel a 12 milliárdos tulajdonosi kölcsön nagyobb részének is búcsút inthet.
A Fővárosi Vízművek Zrt. 2012-ben 15,1 milliárd forintért vásárolta meg saját 25 százalékos tulajdonrészét és vele a menedzsmentjogokat. A vételár első részletét az önkormányzat előlegezte meg, a hitelből mára 7,9 milliárd maradt. Időközben a cég elveszítette bevételének 30 százalékát, tőkéjének 80 százalékát, hitelt felvenni nem tud, beruházásait, felújításait minimálisra csökkentette. A rezsicsökkentés tavaly és idén több mint nyolcmilliárd veszteséget okoz a cégnek, a víziközmű-törvény okán csaknem 70 milliárdos vagyont kellett átadnia az önkormányzatnak.
A fővárosi „újraállamosítási” szándékok ennek ellenére töretlenek. Tarlós István belátta ugyan, hogy az önkormányzat kontójára már aligha vehetnek bármit is, de az állam betársult. A városvezető már tavaly bejelentette: a Főgáz és az FCSM francia és német tulajdonban lévő kisebbségi részvénypakettjeit az állam veszi meg. A terv első fele már teljesült.
Az állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tavaly december közepén vette meg az RWE tulajdonában lévő 49,83 százalékos Főgáz Zrt. részvénypakettjét 41 milliárd forintért. Az RWE nem nagyon ellenkezett, hiszen a Főgázban lévő tulajdonrészének privatizációs névértékét tavaly tavasszal 19 milliárd forintra becsülték, de azt sem tartották kizártnak, hogy az RWE ennél is kevesebbel beéri.
Az már fogósabb kérdés, hogy mennyi haszna lesz az üzletből a többségi részvénycsomagot és a menedzsmentjogokat birtokló fővárosnak. A cég működésére vonatkozó döntéseket ezek birtokában továbbra is a városvezetés hozhatja meg, legalábbis elméletileg. Kérdés, hogy mi marad meg abból a tetemes osztalékból – 1997-től 2012-ig összesen 38,6 milliárd forintból –, amelyet a Főgáz eddig évente fizetett a fővárosnak. A cég 2000-től évi 2-4 milliárdot „osztott vissza” az önkormányzat kasszájába. Az állami tulajdonszerzés azonban – lapunk információi szerint – valószínűleg a menedzsment cseréjét is maga után vonja, aminek nyomán könnyen háttérbe szorulhatnak a fővárosi érdekek.
Sokkal keményebb diónak tűnik az FCSM. A visszavásárlást célzó tárgyalásokat – a vízművekkel párhuzamosan – 2011 tavaszán kezdeményezte a főváros, de nem ért célba. Az állami tárgyaló sincs könnyű helyzetben. A cég 25 évre kötött privatizációs szerződése 2022-ben jár le, amikor a vízművek szerződéséhez hasonlatosan cirka 17-19 milliárd illeti meg tulajdonrészéért cserébe. A menedzsmentjogokkal megfejelt 25 + 1 százalékos részvényhányad értékét Tarlós István korábban 70-100 milliárd forintra becsülte, üzleti körök 20-40 milliárdra árazzák. A két külföldi befektető – a Berlinwasser Holding és a Veolia Environment – aligha hagyja magát aprópénzzel kifizetni.
Korábban az önkormányzat sem járt rosszul. A tulajdonában maradt ingatlanok és eszközök használatáért ugyanis a cég évi 1,8–5,3 milliárdot fizetett a nyereség terhére. Csakhogy a második Orbán-kormány közműcégeket sújtó intézkedései nyomán a vállalatok nyeresége gyors olvadásnak indult, és veszélybe került a fővárosi apanázs, miközben a külföldi tulajdonosok osztaléka garantált. Még akkor is, ha a cég veszteségessé válna. Az 1997-es privatizációs szerződés ugyanis 2000-ig évi 18 százalékos fix hozamot, ezt követően pedig a 18 százalék inflációval növelt értékét biztosítja a befektetett tőke után.
