„Fürödjünk vagy együnk?”
A tüntetésen emlékeztettek arra, hogy a kormány 2012. július 1-jén vezette be a szociális ellátásban a tajszám-alapú, Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről elnevezésű (KENYSZI) nyilvántartó rendszert. Ez – legalábbis az államapparátus szerint – pontos képet adhat a bő félszáz különféle szociális szolgáltatás igénybevételéről. Az új szisztémától azt várták, hogy a forrásokat az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben lehet majd felhasználni. Noha a tervek papíron jól mutattak, az életben az új rendszer épp azokat hozta nehéz helyzetbe, akikért létrehozták. A rendszer hibájából és a szociális háló sajátosságaiból fakadón ugyanis gyakorta előfordul: a hajléktalanok épp a nekik és miattuk fenntartott ellátások – étkezés, mosási és mosakodási lehetőség, csomagmegőrzés, telefonálás, internetezés, ételmelegítés vagy a postacímmel kapcsolatos ügyintézés – egy részéhez nem juthatnak hozzá.
– Reggel elmegyek valamelyik nappali melegedőbe, hogy reggelit kapjak. Ehhez előbb az új szabályok alapján regisztráltatnom kell magam. Amikor ezzel végzek, beállok az ételre várók sorába. Gyakori, hogy mire sorra kerülök, elfogy a reggeli, s már csak egy pohár tea jut nekem. Mivel ebben az intézményben csak reggeli van, elmegyek oda, ahol ebédet osztanak. Csakhogy oda már nem jutok be, mert elbukok az ott is kötelező regisztráción. A számítógépes rendszerben ugyanis besárgul a nevem: ezzel a színnel jelzik, hogy aznapra már regisztráltak egy másik helyen. Így történhet meg az, hogy egyetlen pohár tea miatt aznapra minden más ellátásra jogosulatlanná válok – magyarázza a rendszer buktatóit a „besárgulásra” utalva sárgára festett arccal tüntető, évek óta az utcán élő Pap János. A férfi kitér arra is:mivel az intézmények zömében csak egy-egy szolgáltatáskör van, hasonlóan jár az is, aki egy nap szeretne mondjuk enni és mosakodni, internetezni és ebédelni. Azt ugyanis tiltja a rendszer, hogy a rászorultak két különböző intézményben vegyenek igénybe egy-egy ellátást.
Noha a rendszert indulatosan bírálják a tüntetők, nem mulasztják el megemlíteni: sokszor az egyes intézmények dolgozóinak, vezetőinek jóindulata segíti át őket a KENYSZI-n. Ha ugyanis a rendszerben valakinek „besárgul” a neve, az azt jelenti: a neki biztosított ellátást már nem finanszírozza az állam. Ilyen esetekben pedig a szociális ellátó munkatársai dönthetnek úgy, hogy vállalják-e a saját, pontosabban az intézményük kontójára az adott szolgáltatást.
A rendszert amúgy nemcsak az érintettek és a jogvédők bírálják, hanem az ombudsman is. Egy korábbi jelentésben azt írta: „A KENYSZI-rendszer működési anomáliái a szociális biztonsághoz való jog sérelmének közvetlen veszélyét hordozzák, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő alapjogi visszásságot idéztek elő és tartanak fenn.” Emiatt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felkérte az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy vizsgálja felül a KENYSZI-rendszer működését és jogszabályi környezetét, küszöbölje ki a nyilvántartási rendszer jellegéből fakadó problémákat.
A hivatal szerint a kérésre a tárca nem reagált, ezért újra jelezték, „a rendszer mielőbbi korrigálása szükséges”. Azt, hogy a rendszer ma is igazságtalan, jelzi: az AVM a hajléktalan tagjai segítségével kutatást végzett a KENYSZI-ről. A felmérés több megrázó adat mellett rávilágít arra: a KENY-SZI visszaélésre is lehetőséget ad.
A tavaly novemberben és decemberben, 81 hajléktalan megkérdezésével készült felmérés szerint 43 százalékukat utasították már el azért nappali melegedőből, mert máshol volt regisztrálva. Emellett az is kiderült, hogy a megkérdezett hajléktalan emberek 36 százalékát regisztrálták már úgy egy nappali melegedőben, hogy aznap nem is járt ott. Ez pedig az AVM szerint egyértelműen azt jelenti: „az ellátó intézmények arra kényszerülnek, hogy visszaéljenek az ügyfelek adataival, hogy így biztosítsák az ellátás finanszírozását”.
Mindezek miatt A Város Mindenkié csoport azt kéri az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg azt a szabályt, amely szerint egy ember egy nap csak egy nappali melegedőt használhat. A jogvédők hangsúlyozzák: nem a nyilvántartás tényével van a baj, hanem azzal, hogy a hajléktalan emberek nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket. A szervezet szerint hosszú távon az lenne a megoldás, ha olyan nappali melegedőket alakítanának ki, ahol a hajléktalan emberek egy helyen mindent megkapnának, amire szükségük van.
A bírálatok miatt megkerestük a humántárcát. A szociális és családügyért felelős államtitkárság közleményében azt írta: „A hajléktalanok érdekeit szolgálja az elektronikus nyilvántartási rendszer.” Mint fogalmaztak, a kormány tavaly csaknem kilencmilliárd forintot fordított a hajléktalanok ellátására, ebből nyolcmilliárd forint normatív finanszírozás volt. „A KENYSZI ennek a nyolcmilliárdnyi normatív finanszírozás felhasználását kívánja hatékonyabbá tenni.”
Míg a szaktárca hosszasan részletezte terveit és reményeit, a konkrét bírálatokra vonatkozó kérdéseinkre érdemben nem válaszolt. Ahogyan arra sem, tervezi-e a jelenlegi procedúra megváltoztatását. A minisztérium arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a KENYSZI-rendszer alapján havonta hány hajléktalan hány szolgáltatást vesz igénybe. Nem reagáltak arra sem, hogy kivizsgálják-e az AVM által gyanított visszaéléseket. Ennek kapcsán csak annyit közöltek: „Ha egyes szolgáltatók úgy igényelnek egy hajléktalan személy után normatívát, hogy szolgáltatást valójában nem nyújtottak számára, akkor személyesen vagy írásban panaszt lehet tenni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál.”
