Külön listákkal készül az ellenzék
Az EP-választáson az a párt szerez egy brüsszeli mandátumot, amelynek listája átlépi az ötszázalékos küszöböt, a második képviselői hely viszont már számos tényezőn múlik: a küszöböt átlépő pártok számán, az elvesző szavazatok arányán, a nagyobb pártok közti szavazateloszláson.
A szocialisták voltak az elsők, akik elfogadták saját EP-listájukat, amelyet Szanyi Tibor vezet, őt Ujhelyi István, Gúr Roland, Veres János, Gurmai Zita, Winkfein Csaba, Mudri György, Kolozs András, Szabó Vilmos és Tüttő Kata követi. A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM szövetségnél egyelőre csak a Párbeszéd Magyarországért párt fogadta el uniós névsorát. Ennek első öt helyén Jávor Benedek, Dorosz Dávid, Hermann Zita, Szilágyi Péter és Borsos Gábor áll. Az Együtt és a PM közötti megállapodás értelmében az ökopártiak adhatják majd a közös EP-lista második helyezettjét (aki így vélhetően Jávor lesz), illetve a negyedik és ötödik nevet a sorban. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy végül Jávor Benedek lesz az Együtt–PM közös listavezetője a brüsszeli jelöltek között, mivel forrásaink szerint az Együtt részéről Balázs Péter volt külügyminisztert szeretnék megnyerni listavezetőnek, aki viszont állítólag csak „húzónévként” vállalná a feladatot; ha nyer, a mandátumáról lemondana. Nem kizárt az sem, hogy Bajnai Gordon állna a lista élén, szintén csak húzónévként. Reálisan az Együtt–PM-nek egyelőre egy-két brüsszeli hely nézhet ki, vagyis Jávor Benedek nagy eséllyel az EU-ban folytatja.
A Demokratikus Koalíció egyelőre nem döntött még az EP-listájáról, Gyurcsány Ferenc pártelnök csak most kezdte meg a konzultációkat, de az érintettek ambíciói és lehetőségei nem állnak távol egymástól. A DK alapszabálya értelmében nem kell kongresszus az EP-lista elfogadásához, elég az országos elnökség döntése. Gyurcsányék tíz százalék körüli eredménnyel számolnak az EP-választáson, ami körülbelül két mandátumot jelentene. Az meglepő lenne, ha a névsort – szintén csak „húzónévként” – nem Gyurcsány Ferenc vezetné, aki ugyanakkor korábban már világossá tette: az ő jövője nem Brüsszel. A DK-vezető EP-jelöltjei között elsősorban Molnár Csaba neve merülhet fel, aki jelenleg is tagja az EP régiók bizottságának és jól ismeri a brüsszeli mechanizmusokat. Szintén várható, hogy Kakuk György elnökségi tag is felkerül majd a DK listájára, a volt diplomata ugyanis a párt vezető külpolitikusa. Úgy tudjuk, Gyurcsányék erős és érdemi EP-kampányra készülnek, konkrét uniós vállalásokkal: a DK az egyetlen olyan párt ugyanis, amely egyértelműen kiáll az Európai Egyesült Államok víziója mellett.
A különutas Lehet Más a Politika is jóváhagyta már az uniós névsort, itt Meszerics Tamás egyetemi tanár a listavezető, akit többek között Csiba Katalin, Heltai László, Gecsei Andrea és Jakabfy Tamás követ a sorban. Felkerült az LMP EP-listájának tizedik helyére Szél Bernadett társelnök is, aki a párt országgyűlési listáján is a második helyen szerepel; az uniós névsorba való bekerülése nyilván csak szimbolikus. „Olyan listát sikerült összehozni, amire büszkék lehetünk. Ez nemcsak egy lista, hanem – a valószínű bejutás esetén – az LMP EP-csapata is egyben. A listán szereplő nevek a garancia arra, hogy az LMP az EP-ben az első pillanattól kezdve tudni fogja, hogy mikor mi a teendő” – nyilatkozta a Népszabadságnak Csiba Katalin. Az LMP politikusa szerint reálisan két befutóhelyre számítanak, kampányuk főüzenete pedig az lesz: „Lehet más Európa! Az Európai Uniót van lehetőségünk megváltoztatni, az Eurázsiai Uniót nincs”.
Az MDF listájáról EP-mandátumhoz jutott Bokros Lajos és az általa vezetett Modern Magyarország Mozgalom is saját listát állít a május végi voksoláson. Az biztos, hogy a párt elnöke, Bokros Lajos megpróbál újrázni, ő lesz a MoMa listavezetője. Az csak a következő hetekben dől el, hogy kiket vesznek még föl a listára.
A Jobbik sem döntött még EP-jelöltjeiről. Az bizonyos, hogy – a zsidó származása miatt a pártból kilépő Szegedi Csanád kivételével – mindegyik jelenlegi EP-képviselőjükkel, így Morvai Krisztinával és Kovács Bélával is elégedettek a radikálisok, szinte biztos, hogy mindketten újrázhatnak. Azt Vona Gábor pártelnök már megerősítette, hogy Morvai vezeti majd a radikálisok névsorát, a többi jelölt neve viszont még bizonytalan. Forrásaink szerint várható, hogy a Morvaival aktív munkakapcsolatban lévő, emiatt rendszeresen Brüsszelbe látogató Gaudi-Nagy Tamás is dobogós helyet kaphat, de a külügyi bizottságban dolgozó Németh Zsolt is esélyes. A Jobbik elnöke nemrég megerősítette a vs.hu korábbi értesülését, miszerint valóban felmerült, hogy a lengyel Nemzeti Mozgalommal (Ruch Narodowy) szimbolikus lépésként, kölcsönösen szerepeltessenek egymás EP-listáján képviselőt nem befutóhelyen, de erről még nincs végleges döntés.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője kérdésünkre azt mondta: technikai lehetőség lenne ugyan a közös ellenzéki listára a május végi voksoláson is, de az EP-választáson minden bizonnyal a kisebb formációk is önállóan mérettetik meg magukat. Félő azonban, hogy a várhatóan rekordalacsony részvétel miatt, ekkor sem kapnak reális képet a támogatottságukról – tette hozzá. „Az EP-választásra való mozgósítás ereje ugyanis az országgyűlési választási eredményektől függ, a reális forgatókönyvek döntő többségében azonban minimális lesz a hét héttel később tartandó uniós megmérettetés tétje. Ha viszont patthelyzet alakul ki itthon, vagy csak minimális különbséggel tud egyik vagy másik politikai erő kormányt alakítani, az EP-választást igyekezhetnek majd a nagyobb pártok is egyfajta második fordulóként megjeleníteni. Ebben az esetben úszhatja meg Magyarország azt a kínos helyzetet, hogy érdektelenségbe fullad az európai parlamenti választás” – fogalmazott László Róbert, hozzátéve: ha egy időben tartották volna a két voksolást, rekordmagas lehetne a részvétel.
A választási szakértő lapunk kérdésére elmondta: az Együtt, a PM és a DK számára is – a presztízsen túl – a túlélést biztosíthatja egy saját jogon megszerzett brüsszeli mandátum, a Liberálisoknak pedig egy tisztes helytállás is lehetőséget adhat az építkezésre, viszont az önállóan induló LMP számára mindkét választás élet-halál harc lesz. „Minden pártra érvényes ugyanakkor, hogy – a magyar parlament létszámcsökkenése miatt – szervezeti szempontból motiváltak lehetnek egy EP-kampányban, rá lesznek ugyanis szorulva minden egyes EP-mandátumra és az azzal járó támogatásra, valamint nemzetközi pozícióra.
„A Jobbik egyáltalán nem biztos, hogy bukni fog az országgyűlési választáson: a mostani képviselői helyeikhez képest persze jelentősen visszaesnek, de szoros eredmény mellett, akár meghatározó szerepük is lehet az Országgyűlésben. Márpedig, ha így lesz, az lendületet adhat az EP-választásra is. Nem feltétlenül hátrány, hogy EU-ellenes pártról van szó; az ilyen formációk jellemzően jól szoktak szerepelni az EP-választásokon, a Jobbik első nagy kiugrása is épp a 2009-es uniós megmérettetés volt” – vélte László Róbert.
