A gazda és az internet
Gulyás 20 hektár szőlőjén tavaly ősszel 20 ember szüretelt, az esős idő miatt 28 napig tartott a szüret. Már az egy óra hossza, hogy ő egyedül bejelenti minden reggel ezeket a munkásokat. Sokszor előfordult, hogy az esőzés elzavarta őket a szőlőből –ha 11-kor abbahagyták is a munkát, egész napra ki kellett fizetni a közterheket. Az is számít a borász szerint, hogy a napszámosok gyakran megbízhatatlan emberek – ha egyik nap megkapják a fizetséget, másnap nem jönnek dolgozni. Emiatt hiába lehet ugyan egy héttel korábban bejelenteni a munkavégzést, csak akkor érdemes ezt személyre szólóan megtenni, ha az illető megérkezett a munkába.
Gulyás Ferenc azzal érvelt: ez a rendszer az összes szőlőtermelő, de leginkább az alföldi gazdák érdekeit sérti. Idézte Koch Csabát, a Duna Borrégió elnökét, aki szerint, ha egyáltalán nem kellene közterheket fizetni az idénymunkások után, akkor is elég jól járna az állam, mert kevesebben állnának sorba segélyért. De a gazdák szerint az is megoldás lenne, ha hektáronként ötezer forint átalányt fizetnének, vagy visszaállítanák az alkalmi munkavállalói könyvet.
Dr. Meszéna Balázs, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóságának kabinetfőnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárához, dr. Modori Lászlóhoz fordult válaszért. Modori szerint az alkalmi munkavállalói könyv visszaállítása a jelenlegi szabályozási koncepció teljes feladását jelentené. A kiskönyv alkalmazása nemhogy nem fehérítette a foglalkoztatást, hanem rengeteg visszaélésre adott alkalmat. Amíg használatban volt, addig nem hogy az alkalmi munkavállalók után nem fizették rendesen a közterheket, hanem az állandó munkások egy részét is rákényszerítette a munkáltató, hogy alkalmi munkásként jelentsék be. 2009 végén már több mint 1 millió 300 ezer embert jelentettek be ezen a módon Magyarországon. Számtalan trükköt – hőre fakuló, vagy nyom nélkül kiradírozható tintát alkalmaztak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nem ért egyet a területi átalány szerinti befizetéssel. Ahhoz, hogy a munkavégzők szolgálati idejébe vagy az álláskeresési hozzájárulásukhoz szükséges időbe beleszámítson az idénymunka, személy szerint azonosítani kell őket. Dr. Modori László szerint azt meg lehet vizsgálni, hogyan lehetne az interneten egyszerűbben bejelenteni a napszámosok adatait, vagy bejelenteni a foglalkoztatás meghiúsulását. A telefonos ügyfélszolgálat hatékonyságán is lehet javítani, de a bélyegragasztós rendszert nem lenne érdemes visszaállítani.
Gulyás Ferenc egyáltalán nem volt elégedett a válasszal. Emlékeztetett rá, hogy valaha Csongrádon 300 pince volt, mára pedig mindössze 5-6 nagyobb szőlőtermelő maradt. Embermagasságú gaz nő az egykori szőlők helyén, miközben az emberek nem tudnak miből megélni. Igaz, hogy az ültetvények kivágásához milliós támogatást ad az Európai Unió, de az nem megoldás, hogy parlagon hagyják a földet, amely valaha eltartotta a vidék lakosságát, az emberek pedig elmennek Nyugat-Európába mosogatni. Az alföldi szőlősgazdák már azzal is elégedettek lennének, ha a tavaszi metszési idényre a telefonos ügyfélszolgálat rendesen működne, és nem mondaná hosszú percekig a géphang, hogy minden ügyintéző foglalt.
Ópusztaszeren, a bortermelők januári ünnepén, a Bországúton felvetették a problémát Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, aki segítséget ígért. Azt azonban ő sem mondta, hogyan tudna úgy segíteni, hogy internetet se kelljen használni, a közterheket is befizessék, és ne is kelljen annyi ügyintézőt alkalmazni, hogy a fizetésük többe kerüljön, mint amennyi bevétel befolyik a költségvetésbe az alkalmi munkák adóztatásából.