Gesztusokra vár a Mazsihisz
A Mazsihisz belső felmérése szerint a zsidó közösséghez tartozók többsége jelenleg hajlik a bojkottra. Ahhoz, hogy ne így legyen, kormányzati gesztusokra van szükség – mondja Heisler András elnök. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a közelmúltban az együttműködés feltételeként határozta meg, hogy a kormány tekintsen el a Szabadság téri német megszállási emlékmű létrehozásától, és mentse fel tisztségéből Szakály Sándort, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját, aki „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette a Kamenyec-Podolszkijba történt 1941-es deportálást.
A harmadik feltétel az volt, hogy a Józsefvárosban épülő új emlékközpont, a Sorsok Háza történelmileg hiteles koncepciót valósítson meg. Ne keltse például azt a hamis látszatot, hogy az üldöztetés a német megszállás után kezdődött Magyarországon. Annyi már most biztos, hogy a Mazsihisz feltételei nem fognak maradéktalanul teljesülni. A kormány képviselői egyértelművé tették, hogy létrejön a Szabadság téri emlékmű. Egyelőre annak sincs semmi jele, hogy Szakály Sándort leváltanák posztjáról.
Ami a Sorsok Házát illeti: ebben a kérdésben elvileg van mozgástér, még akkor is, ha – Heisler András közlése szerint – az intézmény vezetésével megbízott Schmidt Máriával eddig nem sikerült érdemben egyeztetnie. Eredetileg úgy volt, hogy a Mazsihisz vezetősége most hét végén tárgyal arról, összehívja-e a kormánnyal való együttműködés megszakításáról döntő rendkívüli közgyűlést. Annak megtartását azonban vidéki hitközségek a vezetőségtől függetlenül kezdeményezték.
Összejött az ehhez szükséges számú támogató aláírás. Az alapszabály értelmében ilyen esetben kötelező összehívni a közgyűlést, amit – tudtuk meg Heisler Andrástól – február 9-én, jövő vasárnap rendeznek meg. Heisler András, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke aláírásával a Mazsihisz vezetői nemrégiben kérdőívet küldtek szét, hogy minél szélesebb körben felmérjék, mit gondol a magyar zsidóság az esetleges bojkottról.
Nem csupán hitközségi tagok, hanem a rokonok, barátok és ismerősök véleményére is kíváncsiak voltak. Váratlanul sok, több ezer visszajelzés érkezett. A válaszolók túlnyomó többsége egyetértett a Mazsihisz által szabott feltételekkel – összegzi a még nem végleges eredményeket Heisler. A többség helyesnek tartja azt is, hogy a Mazsihisz minderről nyilatkozatot adott ki: a kérdőív kitöltőinek mintegy harminc százaléka ezen túlmenőn úgy véli, az állásfoglalást már korábban meg kellett volna tenni.
Szintén nagy támogatottságot élvez az a felvetés, hogy amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, a Mazsihisz ne vegyen részt a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából tartott kormányzati eseményeken. (Ami együtt járna azzal is, hogy a Mazsihisz nem veszi igénybe az államtól a különféle programokra pályázaton elnyert több mint százmillió forintot.) Tegyük hozzá: az elmúlt hetek megnyilvánulásai alapján ebben a tekintetben a civil zsidó szervezetek is a Mazsihisz mögött állnak. A Köves Slomó rabbi vezette EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) ugyanakkor korainak tartja az együttműködés megszakítását.
A Mazsihisz próbálja enyhíteni a feszültséget. Heisler közös érdeknek tartja, hogy bojkott helyett az ország méltóságteljesen, együtt emlékezzen az áldozatokra. A Mazsihisz elnöke a kormány részéről is hasonló szándékot érzékel. A minap Párizsban, a nemzetközi holokauszt-emléknapon tartott rendezvényen konzultált Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral. A kulisszák mögött folytatódnak a tárgyalások, Heisler András lát még lehetőséget a patthelyzet feloldására, de az idő múlásával – jegyzi meg – az esélyek csökkennek.
Bár konkrétumokat nem kívánt elárulni arról, mire gondol, a Mazsihisz elnöke szerint „meggyőző kormányzati gesztusokra” van szükség. Ebbe az irányba mutat, hogy Balog Zoltán miniszter oktatási megállapodást írt alá a jeruzsálemi Jad Vasem intézettel. Vagy például az, hogy Áder János köztársasági elnök a magyar állam felelősségét is elismerő, „rendkívül tisztességes” felhívást tett közzé a holokauszt nemzetközi emléknapja előtt. Kőrösi Csaba ENSZ-nagykövet New Yorkban a magyar állam nevében bocsánatot kért a holokausztért, és Lázár János is „minden szavában vállalható” beszédet mondott Párizsban –folytatta a sort Heisler.
A baloldali összefogás pártjai is tiltakoznak a német megszállás emlékműve ellen. A jobboldal ebből arra következtet, hogy a Mazsihisz szeretne beszállni a választási kampányba: így vélekedik Kövér László házelnök és Schmidt Mária is. Egyik nyílt levelében Orbán Viktor kormányfő is tett ilyen utalást. A Mazsihisz azonban távol kívánja tartani magát a pártpolitikától, és azt kéri a hitközségek tagjaitól, ne hagyják magukat „belehajszolni felesleges konfrontációkba, ne lehessen felhasználni a magyarországi zsidóságot a választási küzdelmek eszközeként”.
