A Fidesz és a szoborvita: Országomat egy emlékműért?
– Szakály Sándor Veritas-főigazgató „idegenrendészeti” megnyilvánulása után (történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkijba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető – a szerk.). „Gyávák lettek” a konzervatív történészek – fogalmazott lapunknak a kormányoldal egyik prominense, megjegyezve, ahhoz képest mindenképp, hogy a másik oldalon Ungváry Krisztián, Karsai László, Gerő András történész és az irodalmár Ungvári Tamás „harcosan” képviselik a balliberális álláspontot. Ungvári Tamás a Schmidt Mária nevével fémjelzett Sorsok Háza kapcsán (is) – a történelem feldolgozására utalva –az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, „hatalmas, majdnem a polgárháborúig menő különbségek vannak az egyik és a másik oldal között. Az egyik oldalt úgy hívják, Európa, emlékezés, Kertész Imre. A másik oldalt nem tudom, hogy hogy hívják” – fogalmazott.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária által a Magyar Nemzetnek és a Heti Válasznak adott interjúk egyik fontos üzenete, hogy a holokauszt-emlékév, a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásakor a második világháború és a holokauszt tematikáját illetően is szeretné megtörni a balliberális értelmezési és véleménymonopóliumot. A Terror Háza létrehozásakor fellángolt vitákra emlékeztetve a történész a Magyar Nemzetnek elemezte a folyamatot, és a balliberálisokra utalva állította: „ennek a csoportnak a tagjai fenntartják maguknak a jogot, hogy kizárólagosan birtokolják a múlt értelmezését, a múlt feletti ellenőrzést”. Szerinte ezen körök most attól félnek, hogy a második világháború és a holokauszt értelmezési monopóliuma is kikerül a kezükből. Schmidt Mária nem érti, mit kell vitatkozni egy olyan szoborról, mely a náci megszállás valamennyi áldozatának kíván emléket állítani. Mivel az emlékmű-koncepció levezethető az alaptörvény Nemzeti hitvallásából.
A Népszabadságot fideszes vezető politikusok, de kormánytagok is arról tájékoztatták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azért sem kíván visszakozni a Szabadság téri új emlékmű felállítását illetően, „mert számára az emlékműkérdés nem kampánytéma, hanem személyes történelmi küldetéstudat”. Mivel a sasos-arkangyalos emlékmű annak a szimbóluma, hogy Magyarország is áldozat volt, az tűnik a legvalószínűbb interpretációnak, hogy a miniszterelnök számára is az a rokonszenves tézis, miszerint a magyar nem bűnös nemzet volt, áldozatokkal, hanem áldozatnemzet, bűnösökkel, kollaboránsokkal, amikor is a második világháborúban elesett magyar katona is az áldozatok közé tartozik, és a zsidók tragédiája az egységes magyar nemzet tragédiája is.
Viszont Randolph L. Braham szerint mindez történelemhamisítási kampány. Az ismert holokausztkutató történészprofesszor a Népszavának adott interjúban azt mondta, minden megemlékezést támogat, mely előreviszi az igazságot, és mindent ellenez, mely a múlt meghamisítására törekszik. „A német megszállás tervezett emlékműve arról szól, hogy a nácik áldozatai nemcsak a zsidók, hanem az angyalnak ábrázolt magyarok is voltak. Mintha nem a nácik szövetségesei lettek volna.” Braham arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor a Mazsihisz-vezetőnek írott levelében a zsidó áldozatokat az „Önök” áldozatainak nevezi. „Úgy látszik, nem tekintette őket a magyarság részének.” A Veritas intézet létrehozását Boross Péter volt miniszterelnök vetette fel, a német megszállás emlékműve alapeszméjét pedig állítólag „Szájer Józseftől nem messze” kell keresni. Egyik forrásunk emlékeztetett, az első Orbán-kormány idején a Terror Háza Múzeum létrehozása is az EP-képviselő, Orbán Viktor bizalmasának az ötlete volt, és Szájer József fogalmazta az alaptörvény normaszövegét, így a Nemzeti hitvallást is, mely most az ideológiai hivatkozási alap. Szájer József Orbán Viktorhoz hasonlóan számtalan alkalommal egymás mellett említette a XX. század két szörnyű ideológiáját, a nácizmust és a kommunizmust, és a két diktatúra elítélését. „Ne engedjük meg, hogy egy sehová sem vezető számháború keretei között a kommunizmus és a nemzetiszocializmus bűneit kijátsszák egymás ellen” – mondta tavaly a miniszterelnök a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján.
Az Orbán Viktor informális tanácsadói köréhez tartozó egyik politikus munkatársunknak azt mondta, most a német megszállás 70. évfordulója „kötelez” a Szabadság téri emlékmű felállítására. De nem lenne meglepve, ha jövőre április 4-én, a szovjet megszállás áldozatainak a tiszteletére is felállítanának egy emlékművet, természetesen ha Orbán Viktor április 6-án megnyeri a választást.