A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az első fokon hozott döntést. A jogerős ítélet szerint a történész a véleményét közölte, amikor egy tévéműsorban neonácinak minősítette a pártot, ami alkotmányos joga.

A Horthy-kultusz újjáéledése volt a téma 2011 decemberében az ATV egyik reggeli műsorában: Karsai neonácinak minősítette a Jobbikot. Máskor is tett már ilyen kijelentést, a Jobbik azonban valamiért ezt a nyilatkozatot tartotta alkalmasnak arra, hogy 2012 nyarán pert indítson a történész ellen.

Kummer Ákos, a Jobbik jogi képviselője úgy ítélte meg, hogy már önmagában az is sértő, hogy a pártnak védekeznie kell az „alaptalan vád” ellen. Ilyesmit közszereplőként sem köteles eltűrni. Nagy Péter, a történész ügyvédje ellenben azt hangsúlyozta: bár a Jobbikot távolról sem alaptalan nácinak nevezni, a per tárgya nem annak eldöntése, hogy a Jobbik neonáci vagy sem, hanem a tudományos szólásszabadság.

A Fővárosi Törvényszék tavaly márciusban a Jobbiknak adott igazat. Takács Péter Attila bíró nem vonta kétségbe, hogy vitákat lehet folytatni a Jobbik neonáci voltáról, ám arra a megállapításra jutott, a jelző használata a konkrét esetben „teljesen öncélú és ezért indokolatlan” volt. A bíróság a perköltség és az illeték megfizetésére kötelezte a történészt. Továbbá arra, hogy magánlevélben fejezze ki sajnálkozását, amelyet aztán a Jobbik nyilvánosságra hozhat.

Érdekesség, hogy a bíróság indoklása tárgyi tévedést tartalmazott. Takács Péter Attila – akit időközben Áder János államfő kolozsvári konzulnak nevezett ki – még azt is kétségbe vonta, hogy a Jobbik egyáltalán szélsőjobboldalinak minősíthető-e. A bíró egyebek mellett Filippov Gábor politológus A név kötelez című tanulmányára hivatkozva kifejtette, hogy tudományos publikációk nem csupán a neonáci, hanem a jóval enyhébb szélsőjobboldali kategóriát is elutasítják. Csakhogy Filippov – a bíró olvasatával szemben – kifejezetten azt állította tanulmányában, hogy a Jobbik fajvédő jellegű, szélsőjobboldali-populista párt.

Karsai László fellebbezett a Fővárosi Törvényszék elmarasztaló döntése ellen. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla bő háromnegyed év elteltével tárgyalta az ügyet.

Az ítélőtábla előtt a jobbikos Kummer Ákos elismételte, hogy annál borzalmasabbat, amit annak idején a nácik tettek, nem lehet elkövetni: a múlt század legszörnyűbb éveivel nem szabad összefüggésbe hozni a Jobbikot. Karsai László ügyvédje a szólásszabadságra utalva újra a per tárgyára hívta fel a figyelmet.

Az ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa a történészt hozta ki győztesnek. A bíróság elutasította a Jobbik keresetét, és 45 ezer forint plusz áfa perköltség megfizetésére kötelezte a pártot.

Indoklásában a tanács elnöke kitért arra, hogy az alperes (Karsai László és ügyvédje) félreértette a Jobbikot. A párt keresete nem a szólásszabadság korlátozására irányult, hanem személyiségi jogi szempontból kifogásolt egy „sértőnek, indokolatlanul bántónak, minden alapot nélkülözőnek” tartott kijelentést.

Ezzel együtt a per során a véleménynyilvánítás szabadsága – mint meghatározó alapjog – állt szemben a személyiségi joggal. Kizmanné Oszkó Marianne szerint az első fokon el járó bíróságnak azt kellett volna mérlegelnie, hogy egyáltalán állást foglalhat-e a kérdésben. A törvényszék helytelenül járt el, amikor megállapította a jogsértést, mert ily módon állást foglalt. Nem kellett volna.

Másfelől Kizmanné szerint elvárható lett volna Karsaitól, hogy – ha már ilyen erős kifejezést használ – kellőképpen támassza alá állítását. A tanács elnöke úgy vélte, ez nem történt meg. (Tegyük hozzá: Nagy Péter ügyvéd korábban olyan szakértői állásfoglalásokat is benyújtott a bíróságnak, amelyek egyetértettek azzal, hogy a Jobbik neonáci pártnak nevezhető. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a definíciós viták ellenére a magyarországi és nemzetközi média jelentős részében a Jobbik neonáci mivolta olyan közhelyszámba menő evidencia, ami jelen van a tudományos közvéleményben is.)

A tanács elnöke ugyanakkor jelezte, hogy még arról sincs egyetértés, milyen tartalmat hordoz a neonáci kifejezés. Bizonyos eszmerendszerek ma egészen más jelentést kapnak, és más jelentést kell, hogy kapjanak.

A bíróság nincs abban a helyzetben, hogy egy ilyen történelmi, társadalmi vitában „ítéleti szinten” állást foglaljon – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla.

Az ítélet jogerős, de még a Kúriához lehet fordulni felülvizsgálatért. Kérdésünkre, hogy a Jobbik élni kíván-e a lehetőséggel, Kummer Ákos egyelőre nem tudott válaszolni. Karsai László közölte: elégedetten vette tudomásul a döntést.

Az ítélőtábla megváltoztatta az első fokon hozott döntést