Tarthatatlan költségvetés, rossz vezetői döntések
Brutálisra sikeredett a Klik átvilágítása – adta hírül tegnap az Index, egy birtokukba jutott dokumentumra hivatkozva. Emlékeztetőül: tavaly ősszel a Hvg.hu számolt be arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is elégedetlen volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésével, ezért miniszteri biztost neveztek ki az élére Szabó Balázs személyében, aki 2009 és 2011 között a Magyar Közút Zrt. informatikai igazgatója volt. Az Index idéz a biztos 60 oldalas jelentéséből, amely ízekre szedte a Klik működését, és ezért egyértelműen Marekné Pintér Aranka elnököt tette felelőssé. A miniszteri biztos vizsgálata feltárta, amit már korábban is pedzegetett a sajtó, de a szakállamtitkárságon mindig tagadták, jelesül azt, hogy tarthatatlan volt a Klik költségvetése, „az elszámolások is sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak”. A vizsgálat rámutatott, hogy a rossz vezetői döntések miatt nem sikerült hatékony informatikai rendszert kiépíteni, az elnök nem nyitott az intézmény működésével kapcsolatos jobbító javaslatokra. A hírportál által idézett dokumentumban a biztos azt írta, hogy Marekné Pintér Arankával előfordult, hogy olyat állított, ami nem felelt meg a valóságnak, vagy félretájékoztatott, például a Klik irodaházának kiválasztása kapcsán.
– Bűnbakkeresés – így kommentálta Szüdi János a Klikről készült miniszteri biztosi jelentést. A jogász, közoktatási szakértő szerint az a csoda, hogy az intézmény egyáltalán működik. Emlékeztet arra: az iskolák állami fenntartásba vételéről 2012. december 7-én született törvény, amely a három héttel későbbi, azaz a 2013. január elsejei államosítás jogszabályi kereteit adta meg. Arról, hogy egyáltalán létrejöjjön egy intézményfenntartó monstrum, a kormány 2012. július 27-én rendelkezett. Teljesen nyilvánvaló volt tehát, hogy egy ilyen központ ennyi időn belül nem bír felállni.
Ebben az időszakban a kormánypárt józanul gondolkodó szakpolitikusai, köztük az oktatási bizottság elnöke, Pokorni Zoltán is folyamatosan figyelmeztette Orbán Viktort, hogy baj van a Klik háza táján. A gondokból azonban a kabinet szinte semmit nem ismert el, folyamatosan arról szólt a kormánykommunikáció, hogy minden a legnagyobb rendben van. Hiába sorakozott fel szinte az összes mérvadó, oktatással foglalkozó szakember az államosítás átgondolása mellett, hiába szóltak a szakszervezetek, hogy működésképtelen lesz a rendszer, Orbán lesöpörte az aggodalmakat.
Jellemző az is, hogy a Klik szervezeti és működési szabályzatáról szóló kormányrendelet július 5-én jelent meg, vagyis jóval az államosítás után. Szüdi János emlékeztet arra, hogy e dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy „...a minisztert az állami vezető útján minden, országos vagy helyben nagy jelentőségű, a nyilvánosság előtt érdeklődésre számot tartó, az oktatáspolitikát és az iskolaszerkezetet érintő, hosszú távú hatást előidéző és munkajogi vitás helyzeteket eredményező ügyről, tervezett intézkedésről, körülményről tájékoztatni, olyan időben, hogy legyen lehetőség az érdemi beavatkozásra”. Szüdi rámutat: az „állami vezető útja” valójában Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárt jelöli, igaz, kissé körülményes megfogalmazásban. Azaz: az SZMSZ szerint Marekné Pintér Arankának, a Klik elnökének kötelessége mindenben egyeztetni Hoffmann Rózsával. Erről szól a jogszabály egy másik ponton is: „az országos, minden intézményt, minden tankerületet vagy minden megyei illetékességű tankerületet érintő körleveleket, tájékoztatókat, utasításokat előzetesen a miniszternek az állami vezető útján jóváhagyásra megküldeni, és a jóváhagyás kézhezvételét megvárni”. Mindez azt jelenti, hogy az elnöknek semmilyen mozgástere nincs.
A kormányzat védi a központot
Az Index cikkére az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya közleményt adott ki. Nem nehéz kitalálni a tartalmát: a Klik mindent jól csinál.
Vagyis: „A KLIK a kormány oktatáspolitikai célkitűzéseit maradéktalanul teljesítette. Létrejött az egységes tanügyi irányítás, jelentősen javult az iskolák szaktanári ellátottsága, eszközellátottsága, a kistelepüléseken dolgozó pedagógusok is hozzájutnak a munkájukat segítő szakmai támogatásokhoz. Az intézmények fenntartása és működtetése kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá vált. Minden, az iskolák zavartalan működését veszélyeztető esetben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyorsan és eredményesen avatkozott be”. Hozzáteszik: a miniszteri biztos által készített munkaanyag alapján „meghozott intézkedések beépültek és beépülnek a központ mindennapi működésébe és a szervezeti és működési szabályzatába”.
