Közjáték a Páva utcában
Az ENSZ közgyűlése 2005-ben nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává január 27-ét, azt a napot, amikor a szovjet csapatok 1945-ben felszabadították az auschwitz-birkenaui haláltábort.
A Páva utcai holokauszt emlékközpontban – többek között Boross Péter, Lomnici Zoltán és Schmidt Mária jelenlétében – felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök emléknapi üzenetét. A kormányfő kitért rá, hogy a Páva utcai rendezvény is része annak az eseménysorozatnak, amelynek célja elsősorban a „múltunkkal való szembenézés, megértés és megbékélés”.
Emlékezés és emlékezet nélkül nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet. A holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, éppen ezért az egész emberiség tragédiája, ahogyan a magyar holokauszt sem tekinthető másnak, mint az egész magyar nemzet tragédiájának – hangsúlyozta levelében a miniszterelnök.
A kormány képviseletében Rétvári Bence mondott beszédet. A KDNP-s államtitkár közölte: lehet, hogy az auschwitzi haláltábor több száz kilométerre van Magyarországtól, de ugyanúgy a magyar történelem része, mint a körülöttünk elterülő négyzetkilométerek. Nagyon sok honfitársunk kollaborált a náci ideológiával, maga is nyilasnak szegődött. Az állam ebben az időszakban nem tudta megvédeni polgárait. Valóban felelőssége kell legyen az államnak, hisz rémtetteket a holokauszt idején a magyar állam nevében követtek el – jelentette ki Rétvári.
A kormányellenes demonstrációkról is ismert Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője „programon kívül”, a közönség soraiból váratlanul előlépve szólalt fel. Felidézte, hogy neves történészek is tiltakoztak a Szabadság térre tervezett szobor ellen. Gulyás arra kérte az államtitkárt, ha a kormány komolyan gondolja, hogy – mint Rétvári is mondta – a magyar államot felelősség terheli a holokausztért, akkor ennek megfelelően cselekedjen, és ne hozza létre a német megszállási emlékművet.
Rétvári azzal érvelt, hogy a kettő nem zárja ki egymást. A Szabadság téri szobor – jegyezte meg – az 1944. március 19-e utáni áldozatoknak állít emléket.
Az egybegyűltek egyik része megtapsolta Gulyás Mártont. Másik része viszont a rendezvény levezető elnökével értett egyet, aki úgy vélte, méltatlan az áldozatok emlékéhez, hogy Gulyás behozta a „napi politikát”.
Gulyás Márton elhagyta a termet. Távoztában kérdésünkre elmondta: egyetlen szervezetet sem képviselt, magánemberként fejtette ki véleményét. (Gulyás tavaly tavasszal többedmagával hasonló módon tiltakozott a Magyar Fesztivál Balett új előadásának bemutatóján, azt követelve Markó Ivántól, adjon számot a kormánytól kapott 130 millió forintról.)
Odakint az utcán Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Józsefvárosban épülő Sorsok Háza vezetője megszólította Gulyást, és felrótta neki, hogy megzavarta a rendezvényt. A főigazgató így kezdte: „Szégyellje magát!”. Schmidt Mária több történészt név szerint is keményen bírált azok közül, akik az emlékmű elleni tiltakozást aláírták. Kérdésünkre azonban jelezte: nem szeretné, ha nyilvánosságra kerülne, kikről van szó, hisz ő most magánbeszélgetést folytat. A pár percig tartó vitának akkor szakadt vége, amikor egy fotós is feltűnt a színen.
A Páva utcai rendezvény amúgy tudományos emléküléssel folytatódott. Eredetileg Szakály Sándor, a kormány által létrehozott Veritas Történetkutató Intézet nemrég kinevezett főigazgatója is előadást tartott volna. Miután azonban egyik kijelentése nagy felháborodást váltott ki (Szakály idegenrendészeti eljárásnak minősítette a Kamenyec-Podolszkijba történt 1941-es deportálást, majd ezért elnézést kért), jobbnak látta, ha inkább távol marad az eseménytől.
Az emléknapot az is beárnyékolta, hogy Randolph L. Braham vasárnap nyílt levélben bejelentette: visszaküldi a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, a Schmitt Pál államelnök által aláírt oklevéllel együtt. A nemzetközi hírű holokausztkutató így tiltakozik az elmúlt néhány év „történelemhamisító kampánya” ellen, amelynek szerinte a Horthy-korszak tisztára mosása a célja.
Az utolsó csepp a professzor számára is az volt, hogy a kormány német megszállási emlékművet fog állítani a Szabadság téren. Randolph L. Braham a továbbiakban nem kíván névadója lenni a Páva utcai intézményben működő könyvtárnak és digitális adatbázisnak, neve eltávolítását kérte.
Szita Szabolcs történész, az emlékközpont vezetője lapunknak elmondta, hogy fájdalommal, de eleget tesznek a kérésének. Szita erről levélben tájékoztatta a professzort, akit egyúttal arra kért, a jövőben is jóindulattal viseltessen a Páva utcai központ iránt, segítse annak munkáját. Szita Szabolcs elmondása szerint Randolph L. Braham válaszában erre ígéretet tett.
